Újabb rekord szinten a menekültek száma

2016-06-20 A háborúk és fegyveres konfliktusok, valamint az üldöztetések hatására 2015-ben világszerte meredeken emelkedett, és korábban soha nem látott szintre nőtt azoknak a száma, akik arra kényszerültek, hogy elmeneküljenek az otthonukból. Mindezek a számok tragikus méretű emberi szenvedésről tanúskodnak – olvasható ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) ma közzétett jelentéséből. […]

2016-06-20

A háborúk és fegyveres konfliktusok, valamint az üldöztetések hatására 2015-ben világszerte meredeken emelkedett, és korábban soha nem látott szintre nőtt azoknak a száma, akik arra kényszerültek, hogy elmeneküljenek az otthonukból. Mindezek a számok tragikus méretű emberi szenvedésről tanúskodnak – olvasható ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) ma közzétett jelentéséből.

Az UNHCR Global Trends című jelentése a kormányoktól és partnerszervezetektől – köztük az otthonukból elűzött, ám a saját országuk határain belül biztonságot kereső úgynevezett belső menekültek sorsát nyomon követő Internal Displacement Monitoring Centre-től – kapott adatok, illetve saját szervezeten belüli jelentéseinek adatai alapján összegzi a menekült trendeket világszerte. Mint a dokumentum megállapítja, 2015 végén 65,3 millió ember élt menekültként a világban, szemben a mindössze 12 hónappal korábbi 59,5 millióval. Ez az első alkalom, hogy a szám átlépte a 60 milliós határt.

A 65,3 milliós szám 3,2 millió olyan embert foglal magában, aki 2015 végén a fejlett ipari országokban várt arra, hogy döntés szülessen a menedékkérelme ügyében (ez a legnagyobb szám, amelyet az UNHCR valaha regisztrált). Része továbbá 21,3 millió menekült szerte a világon (ami 1,8 millióval több, mint egy évvel korábban, vagyis 2014 végén, egyben a legtöbb a múlt század ’90-es éveinek eleje óta). Végül beleértendő 40,8 millió belső menekült, akik kénytelenek voltak ugyan maguk mögött hagyni az otthonukat, de a hazájuk területén maradtak (ez utóbbi szám 2,4 millióval haladja meg a 2014. év végit, egyben minden idők legmagasabb értéke).

A Föld 7,349 millió[1] lakosával összevetve ezek a számok azt jelentik, hogy ma a világban élő minden 113. ember vagy menedékkérő, vagy belső menekült vagy pedig menekült – azaz olyan sokan élnek az otthonukból elűzötten, amihez hasonlóra az UNHCR nem ismer példát a korábbi időszakokból. Összességében többen élnek ma menekült sorsra kényszerülve, mint akár az Egyesült Királyság, akár Franciaország, akár Olaszország teljes lakossága.

Azoknak a száma, akik arra kényszerültek, hogy elmeneküljenek az otthonukból, legalább az 1990-es évek közepe óta folyamatosan emelkedik a világ legtöbb régiójában, ám az elmúlt öt évben a növekedés üteme felgyorsult. Ennek három alapvető oka van.

  1. Hosszabb ideig tartanak azok a válsághelyzetek, amelyek nagy számban indítanak útnak menekülteket (így például a szomáliai vagy az afganisztáni konfliktus immár a harmadik, illetve negyedik évtizedükben járnak;
  2. Rendszeresen felütik a fejüket drámai új vagy újraéledő válságok (ma ezek közül a legsúlyosabb Szíria, de az elmúlt öt évben robbant ki új vagy lobbant fel újra a korábbi válság például Dél-Szudánban, Burundiban, Ukrajnában, a Közép-afrikai Köztársaságban, stb.)
  3. A hidegháború lezárulta óta egyre hosszabbodik az a „reakcióidő”, amely alatt a világ megoldást talál a menekültek és a belső menekültek sorsának rendezésére.

Alig 10 évvel ezelőtt, 2005 végén az UNHCR még arról adott számot, hogy abban az évben minden percben átlagosan 6 ember vált menekültté. Napjainkban ez a szám percenként 24 fő – kis híján kétszer annyi, mint ahányszor egy felnőtt percenként levegőt vesz.

„Egyre több ember kénytelen menekülni háború vagy üldöztetés miatt, ami önmagában is aggasztó, ám a menekülteket fenyegető veszélyek úgyszintén sokasodnak” – mondta Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa. – „Évről évre rémisztő számú menekült és a bevándorló veszíti életét a tengeren, míg a szárazföldön azok, akik a háborúból menekülnek, azzal szembesülnek, hogy lezárt határok állják útjukat. A politika számos országban mindinkább a menedéknyújtás ellen cselekszik. Ami napjainkban mindinkább megkérdőjeleződik, az nem más, mint az országok együttműködési szándéka nem csupán a menekültekért, hanem az emberiség közös érdekeiért, márpedig éppen az egységnek ez a szelleme az, amelynek feltétlenül felül kellene kerekednie.”

3 ország bocsátja ki a világ menekültjeinek felét…

A Global Trends jelentés által górcső alá vett országok közül több is messze kiemelkedik a sorból: Szíria 4,9 millió fővel, Afganisztán 2,7 millióval, illetve Szomália 1,1 millióval együttesen a világszerte az UNHCR mandátuma alá globális menekült népességnek több mint a felét adják. (MEGJEGYZÉS: a palesztin menekültekért egy másik ENSZ-szervezet, az UNRWA felel.) Belső menekültek 2015 végén a legnagyobb létszámban Kolumbiában (6,9 millió ember), Szíriában (6,6 millió), illetve Irakban (4,4 millió) éltek. Jemen pedig az az ország, ahol tavaly a legtöbben váltak frissen belső menekültté – 2,5 millióan, azaz az ország lakosságának 9 százaléka.

…és a többségük a politikai értelemben vett Dél országaiban él

Sokak figyelmét 2015-ben leginkább azok az Európa által tett erőfeszítések kötötték le, amelyekkel kezelni igyekezett azt a több mint egymillió menekültet és bevándorlót, aki a Földközi-tenger térségén keresztül a kontinensre érkezett, mindazonáltal a jelentésből egyértelműen kiviláglik, hogy a világ menekültjeinek döntő többsége másutt lelt menedékre. Összességében az UNHCR mandátuma alá tartozó menekültek 86 százaléka élt 2015-ben az alacsony vagy közepes jövedelmű országok valamelyikében, közvetlenül a konfliktus sújtotta országok szomszédságában. Mi több, ez az arány a világ valamennyi menekültjét tekintve, azaz amennyiben az UNHCR testvérszervezete, az UNRWA felelősségébe tartozó palesztin menekülteket is hozzászámoljuk, egyenesen 90 százalék fölé ugrik. A világ legnagyobb menekültbefogadó országa tavaly 2,5 millió fővel Törökország volt, míg a lakosságához viszonyítva Libanon minden más országnál több menekültnek nyújtott menedéket – minden 1000 helyi lakosra 183 menekült jutott. Gazdasági erejéhez képest a Kongói Demokratikus Köztársaság gondoskodott a legtöbb emberről – 471 menekült jutott a vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső GDP minden egyes dollárjára.

Nő a menedékkérelmek száma

A fejlett ipari országok számára 2 millió újonnan beadott menedékkérelemmel 2015 ugyancsak rekordévnek bizonyult. Az év végén világszerte összesen 3,2 millió menedékkérelem ügyében volt folyamatban a menekültügyi eljárás. Németország több menedékkérelmet (441 900) fogadott be, mint bármely más ország a világon, ami híven mutatja az ország készségét arra, hogy befogadja a Földközi-tenger térségén át Európába menekülőket. A második legtöbb menedékkérelmet (172 700) tavaly az Egyesült Államokban regisztrálták, ahol a menekült státusért folyamodók nagy része a közép-amerikai bűnözői csoportok között dúló bandaháborúk és azokat kísérő erőszak elől menekült az országba. Jelentős számú menedékkérő érkezett 2015-ben Svédországba (156 000), illetve Oroszországba (152 500) is.

A világ menekültjeinek bő fele gyermek

Az UNHCR által elérhető adatok alapján a gyerekek tették ki 2015-ben a világ menekült népességének 51 százalékát (a teljes globális menekült népességet lefedő demográfiai mutatók a jelentés készítőinek nem álltak rendelkezésére). Aggasztó módon nagyon sok gyermek volt elszakítva a szüleitől, illetve utazott egyedül. Összesen 98 400 olyan menedékkérelmet regisztráltak a múlt évben, amelyet kísérő nélküli vagy a családjuktól elszakított gyerekek nyújtottak be. Ez minden korábbinál magasabb szám – egyben tragikus bizonyítéka annak, hogy a kényszerű menekültsors szerte a világon aránytalanul nagy számban sújtja a gyermekeket és kiskorúakat.

Nincs esélyük a hazatérésre

Miközben az otthonukból erőszakkal elűzöttek száma újabb rekordot döntött, igen alacsony azoknak az embereknek a száma, akiknek magadatott, hogy hazatérhettek vagy valamilyen más hosszú távú megoldásra találtak (azaz integrálódtak abban az országban, amely először menekült státust adott nekik vagy ahová áttelepítés keretében érkeztek). A múlt évben mindössze 201 400 ember tudott hazatérni a származási országába (főként Afganisztánba, Szudánba és Szomáliába). Ez a szám magasabb, mint amekkora 2014-ben volt (126 800), viszont még mindig számottevően elmarad azoktól a csúcsoktól, amelyeket a ’90-es évek elején regisztráltak. Mintegy 107 100 menekült előtt nyílt meg 2015-ben az áttelepítés lehetősége 30 különböző országba – azaz a szerte a világon az UNHCR mandátuma alá tartozó menekültek alig 0,66 százaléka volt érintett (összehasonlításul: 2014-ben 26 ország 105 200 áttelepülő menekültet fogadott be, ami akkor a 0,73 százaléka volt azoknak a menekülteknek, akikért szerte a világon az UNHCR felel). Legalább 32 ezer menekült kapott állampolgárságot az év folyamán, a legtöbbjük Kanadában, illetve kisebb számban Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában és másutt.

MENEKÜLTEK 2015-BEN RÉGIÓNKÉNT A VILÁGBAN (A LEGTÖBBTŐL A LEGKEVESEBBIG)

1. Közel-Kelet és Észak-Afrika

Változatlanul a szíriai háború volt az a válság 2015-ben, amely a legtöbb embert űzte el az otthonából, és amely a legtöbb emberi szenvedést okozta. Az év végére legalább 4,9 millió embert űzött el az országból menekültként, miközben további 6,6 milliót tett belső menekültté. Ez hozzávetőleg Szíria háború előtti teljes lakosságának a fele. Az Irakban dúló konfliktus hatására 4,4 millió ember vált belső menekültté, és legalább negyedmilliónyi menekült el az országból. A tavaly kirobbant jemeni polgárháború december végére 2,5 millió embert űzött el az otthonából – azaz az országban többen váltak frissen menekültté, mint a világon bárhol másutt dúló bármely konfliktus következményeként. Mindezeken felül az UNRWA mandátuma alá tartozó 5,2 millió palesztin menekültet, a közel félmillió otthonából elűzött, ám egyelőre az ország határain belül biztonságot kereső líbiait, valamint egy sor további kisebb válság érintettjeit is beleszámítva a Közel-Kelet és Észak-Afrika régiója a világ minden más térségénél több menekültért volt felelős.

2. Szubszaharai Afrika

A közel-keleti és észak-afrikai régió után a Szubszaharai Afrika országaiból származott 2015-ben a világon a második legtöbb menekült. Továbbra is dúl a véres konfliktus Dél-Szudánban, a Közép-afrikai Köztársaságban és Szomáliában, miként új vagy folytatódó válságok űztek el embereket az otthonukból egyebek között Nigériában, Burundiban, Szudánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Mozambikban és másutt. Mindezek a válságok az év végére összesen 18,4 millió embert tettek menekültté és belső menekültté a régióban. Mindeközben a Szubszaharai Afrika országai együttesen mintegy 4,4 millió menekültet fogadtak be – többet, mint a világ bármely más régiója. A világ top 10 menekült befogadó ország közül öt Afrikában található: a globális „éllovas” Etiópia, illetve az őt a top 10-ben követő Kenya, Uganda, Kongói Demokratikus Köztársaság és Csád.

3. Ázsia és a Csendes-óceáni térség

Az ázsiai és csendes-óceáni térség volt felelős 2015-ben a világ közel minden hatodik menekültjéért, illetve belső menekültjéért, miáltal ebben a régióban kényszerült otthona elhagyására a harmadik legtöbb ember a világon. Az UNHCR mandátuma alá tartozó minden hat menekült közül egy Afganisztánból származott (2,7 millió ember), ráadásul az ország határain belül további 1,2 millióan éltek belső menekültként. Mianmar produkálta a térségben a második legtöbb menekültet (451 800), illetve belső menekültet (451 000). Pakisztán és Irán pedig változatlanul a világ legnagyobb menekült népességet befogadó országai közé tartoznak – előbbi 1,5 millió embernek, míg utóbbi 979 ezernek nyújtott a múlt év végén menedéket.

4. Dél-, Közép- és Észak-Amerika

Egyre több ember menekült el a közép-amerikai országokban dúló bandaháborúk és más erőszak elől, ami meghatározó szerepet játszott abban, hogy a tágabb amerikai térség egészében tavaly 17 százalékkal nőtt az otthonukból elmenekülők száma. Az El Salvadorból, Guatemalából és Hondurasból útnak indult menekültek és menedékkérők száma 2015-ben elérte a 109 800-at, ami több mint ötszörös növekedés csupán az elmúlt három évben. A három országból menekülők túlnyomó többsége Mexikóban és az Egyesült Államokban igyekezett menedékre találni. A hosszú évek óta válság sújtotta Kolumbia változatlanul az az ország, ahol a világon a legtöbb belső menekült él (6,9 millió ember).

5. Európa

Az ukrajnai helyzet, Európa viszonylagos közelsége Szíriához és Irakhoz, valamint az a több mint egymillió menekült és bevándorló, aki tavaly a kontinensre érkezett a Földközi-tenger térségén keresztül – döntően a világ tíz legnagyobb menekült-kibocsátó országából -, ezek a tényezők határozták meg a menekültügyi helyzetet Európában 2015-ben. A kontinens országaiból összesen 593 ezer menekült indult tavaly útnak – a többségük Ukrajnából. Ugyanakkor Európa 4,4 millió embernek nyújtott menedéket – közülük 2,5 milliónak Törökország. Az ukrán kormány által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az országban 1,6 millió ember él belső menekültként. A Global Trends jelentés szerint Németországban a múlt évben 441 900 menedékkérelmet nyújtottak be, egyúttal az országban élő menekültek száma a 2014-es szintet 46 százalékkal túlszárnyalva 316 ezerre nőtt.

****

Kiegészítő információ:

Az UNHCR a Global Trends című jelentését a Menekültek Világnapján, 2016. június 20-án hozza nyilvánosságra, együtt a szervezet #WithRefugees petíciójának aláírásgyűjtő kampányával. Egy, a jelentéshez kapcsolódó átfogó média csomag ugyancsak áll a szerkesztőségek rendelkezésére, benne infografikákkal, fotókkal, videókkal és más információs anyagokkal. Ez a média csomag, valamint az UNHCR kommunikációs munkatársainak elérhetősége itt található.

Forrás: http://esa.un.org/unpd/wpp/publications/files/key_findings_wpp_2015.pdf