Az emberiség 1 százaléka él menekültként – áll az UNHCR legújabb Global Trends jelentésében

Az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezete azzal a felhívással fordul a világ országaihoz, hogy tegyenek sokkal többet azért, hogy otthont találjanak a menekültek és a konfliktusok, üldöztetés vagy a közrendet súlyosan megbontó események által otthonukból elűzött emberek számára.

Teszi ezt akkor, amikor a szervezet ma megjelent legújabb jelentése szerint a menekültsors napjainkban az emberiség több mint 1 százalékát érinti – minden 97 emberből 1 háború és erőszak miatt volt kénytelen hátra hagyni az otthonát –, és a menekültek között mind kevesebben és kevesebben vannak azok, akik idővel hazatérhetnek.

Az UNHCR Global Trends című éves jelentésében, amely az idén két nappal június 20-a, azaz a Menekültek Világnapja előtt jelenik meg, az áll, hogy 2019 végén minden korábbinál többen, 79,5 millió az otthonából erőszakkal elűzött ember élt szerte a világon. Közel hét évtizedes története során az UNHCR még sosem számolt be ehhez foghatóan nagy számról.

A jelentés egyben arra is rámutat, hogy a menekülteknek napjainkban egyre halványabb a reményük arra, hogy belátható időn belül véget érnek a megpróbáltatásaik. Az 1990-es években évről évre átlag 1,5 millió menekült tudott hazatérni. Az elmúlt évtizedben azonban ez a szám 385 ezer környékére esett vissza, azaz tisztán látható, hogy az otthonukból erőszakkal elűzöttek száma napjainkban mesze nagyobb ütemben nő, mint ahogyan megoldást sikerül találni a menekültválságokra.

„Jócskán megváltozott hétköznapi valóság szemtanúi vagyunk manapság, hiszen nem csupán arról van szó, hogy az otthonukból erőszakkal elűzöttek szinte mérhetetlenül többen vannak ma szerte a világon, hanem arról is, hogy a menekültlét többé nem egy rövid távú és átmeneti jelenség” – mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. – „Az emberektől nem lehet elvárni, hogy éveken át éljenek egy sarkaiból kifordult világban, a nélkül, hogy szemernyi esélyük lenne a hazatérésre vagy reményük arra, hogy új jövőt teremthetnek maguknak ott, ahol biztonságra találtak. Egy gyökeresen új és a jelenleginél befogadóbb hozzáállásra van szükség a háborúk és az erőszak elől menekülők irányában, egyben sokkal nagyobb eltökéltségre annak érdekében, hogy véget vessünk azoknak a fegyveres konfliktusoknak, amelyek már évek óta zajlanak, és amelyek mindezt a temérdek szenvedést okozzák.”

5e8372a33

Az UNHCR Global Trends jelentése azt mutatja, hogy abból a 79,5 millió emberből, aki a múlt év végén az otthonából elűzve élt, 45,7 millió volt azoknak a száma, akik a saját országuk más területeire menekültek. A többiek az országukon kívül kerestek biztonságot – közülük 2020 végén 4,2 millión voltak a menedékkérők, 29,6 millióan pedig a már elismert menekültek.

A közel 9 milliós növekedés egyetlen év alatt a 2018. végi 70,8 millióról két fő tényező eredménye. Mindenekelőtt egy sor válság űz el újabb és újabb menekülteket az otthonukból a Kongói Demokratikus Köztársaságtól a Száhel-övezeten át Jemenig és Szíriáig. Utóbbi válság immár a tizedik évében jár, és csak Szíria önmagában 13,2 millió menekültért, menedékkérőért és belső menekültért felelős. Ez a világ egészére vonatkozó 79,5 milliós szám egyhatoda.

Másodsorban pedig a Venezuelából menekülők helyzete ma sokkal több figyelmet kap, jóllehet sokan közülük hivatalosan nem regisztráltatták magukat menekültként vagy menedékkérőket, a nemzetközi közösség védelmére viszont nagyon is szükségük van.

Mindezek mögött a számok mögött pedig számtalan egyéni és rendkívül személyes válság húzódik meg. Annyi gyermek van például az otthonukból elűzött emberek között – becslések szerint mintegy 30-34 millió, közülük pedig tízezrek olyanok, akiknek felnőtt hozzátartozók, kísérők nélkül kell szembenézniük a menekültlét kihívásaival –, mint Ausztrália, Dánia és Mongólia teljes lakossága együtt. Ugyanakkor a 60 év fölöttiek aránya alig 4 százalék, ami jóval alatta marad a világ népességén belüli 12 százalékos arányuknak. Ezek nem pusztán statisztikai adatok. A számok szinte felfoghatatlan mértékű fájdalomról, kétségbeesésről, áldozatról, a szeretteiktől elszakított emberek millióiról beszélnek.

8 dolog, amit tudnod kell a menekültekről

  • 100 millió – legalább ennyi embert űzött el az otthonából az erőszak az elmúlt évtizedben, akiknek egy része a saját hazájában, mások azon kívül próbáltak menedékre találni. Azaz az elmúlt tíz évben több ember vált menekültté, mint a világ tizennegyedik legnépesebb országa, Egyiptom teljes lakossága.
  • Az otthonukból elűzöttek száma közel megkétszereződött 2010 óta (akkor 41 millióan voltak, ma pedig 79,5 millióan).
  • 80 százalék – a világ menekültjeinek és menedékkérőinek ekkora hányada él olyan országban vagy régióban, ahol súlyos élelmiszerhiány van és az emberek alultápláltak. Ezek túlnyomórészt az éghajlatváltozás káros következményeinek és más természeti katasztrófáknak leginkább kitett országok.
  • A világ menekültjeinek több mint kétharmada (77 százalék) elhúzódó menekültlétre van kárhoztatva – az afganisztáni válság például immár az ötödik évtizedében jár.
  • Minden tíz menekültből 8-nál is többen (85 százalék) a fejlődő világ országaiban él – általában egy olyan országban, amely a saját hazájával szomszédos.
  • Mindössze öt ország adja a hazájuk határain túlra menekültek kétharmadát: Szíria, Venezuela, Afganisztán, Dél-Szudán és Mianmar.
  • A Global Trends jelentés összesíti a világ valamennyi számottevő menekült populációját, beleértve azt az 5,6 millió palesztin menekültet, akikről ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala (UNRWA) gondoskodik.
  • A 2030-as fenntartható fejlődési célkitűzéseknek az a vállalása, miszerint „senkit nem hagyunk hátra”, ma már kifejezetten magában foglalja a menekülteket is, köszönhetően egy, a menekültekről szóló új mutatószámnak, amelyet az ENSZ Statisztikai Bizottsága idén márciusban fogadott el.

MEGJEGYZÉS: Az UNHCR Global Trends jelentése egyszerre jelenik meg a szervezet éves Global Report című dokumentumával, amely az UNHCR-nek azokat a tevékenységeit foglalja össze, amelyeket a szervezet az otthonukból erőszak elől elmenekült emberek, illetve az állampolgárság nélkül élő hontalanok érdekében végez.