Magyarország ne kapkodva változtasson menekültügyi rendszerén

2015-07-02 Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) mély aggodalommal tölti el az a menekültügyi jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatcsomag, amely a héten került a Magyar Országgyűlés elé. Az UNHCR szorgalmazza, hogy gyorsított eljárás helyett a hivatalos szervek konzultáljanak a civil társadalommal és a Menekültügyi Főbiztossággal a javaslatok jogszerűségéről, valamint háborús konfliktusok elől […]

2015-07-02

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) mély aggodalommal tölti el az a menekültügyi jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatcsomag, amely a héten került a Magyar Országgyűlés elé. Az UNHCR szorgalmazza, hogy gyorsított eljárás helyett a hivatalos szervek konzultáljanak a civil társadalommal és a Menekültügyi Főbiztossággal a javaslatok jogszerűségéről, valamint háborús konfliktusok elől menekülőkre gyakorolt hatásáról.  

A magyar Parlament július 3-i, pénteki ülésén vitatja meg, hogy a javasolt változtatásokat sürgősséggel tárgyalja-e az Országgyűlés a július közepén kezdődő szünet előtt. „A javaslatok elfogadása több ezer olyan ember életére lenne végzetes hatással, akik Magyarországon próbálnak biztonságra lelni” – mondta Montserrat Feixas Vihé, az UNHCR budapesti székhelyű Közép-európai Regionális Képviseletének vezetője. „Arra kérjük a magyar kormányt és a képviselőket, biztosítsák, hogy a menekültügyi jogszabályok módosításai összhangban maradnak a nemzetközi és regionális menekültvédelmi sztenderdekkel.”A vitatott javaslatok között szerepel a menedékjogi kérelmek megfelelő garanciák nélküli, gyorsított eljárásban történő vizsgálata, a menedékkérők visszaküldése olyan, az Európai Unión kívüli országokba, ami nem biztonságos számukra, valamint a menedékkérők, ezen belül nők, gyermekek és különleges szükségletekkel bírók hosszas fogvatartásának fenntartása. „A magyar menekültügyi rendszer már ezelőtt is egyre szigorodott. Attól tartunk, hogy az új módosítások ellehetetlenítik a háborús konfliktusok és üldöztetés elől menekülők számára, hogy biztonságra leljenek ebben az országban” – tette hozzá Montserrat Feixas Vihé. „Megértjük Magyarország biztonsággal kapcsolatos aggályait, de ennek kapcsán nem szabad pont az áldozatokat veszélybe sodorni.” A magyar kormány nemrég jelentette be, hogy a szerb-magyar határszakaszon kerítést épít. Minden országnak joga van határai védelmére, beleértve az engedély nélküli határátlépés ellenőrzését, az embercsempészet és emberkereskedelem elleni küzdelmet, de ezt úgy kell végezni, hogy az segítse a menekültek jogainak védelmét, az intézkedéseknek pedig összhangban kell lenniük az államok nemzeti, európai uniós és nemzetközi jogban foglalt felelősségével, ideértve a menedékkérés jogának biztosítását. A tervezett kerítés valójában még inkább az emberkereskedőknek és embercsempészeknek szolgáltatja ki a menekülteket. Magyarországon 2015 első hat hónapjában 61 000 ember nyújtott be menedékkérelmet. A menedékkérők hozzávetőleg 80%-a háborús övezetből – Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkezett és legtöbbjük feltehetőleg nemzetközi védelemre szorul.