Soha nem látott szintre nőtt a háborúk és üldöztetés elől menekülők száma a világon

2015-06-18 GENF, 2015. június 18. (UNHCR) – Veszedelmes új korszak beköszöntére figyelmeztet az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), miután legfrissebb jelentése szerint világszerte mintegy 60 millió ember kénytelen az otthonától elszakítva élni. Mint az ENSZ menekültügyi szervezetének ma közzétett jelentéséből kitűnik, az otthonukból háborúk, fegyveres konfliktusok és üldöztetés által elűzött emberek […]

2015-06-18

GENF, 2015. június 18. (UNHCR) – Veszedelmes új korszak beköszöntére figyelmeztet az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), miután legfrissebb jelentése szerint világszerte mintegy 60 millió ember kénytelen az otthonától elszakítva élni. Mint az ENSZ menekültügyi szervezetének ma közzétett jelentéséből kitűnik, az otthonukból háborúk, fegyveres konfliktusok és üldöztetés által elűzött emberek száma az UNHCR létezése óta sosem volt még olyan magas, mint most, ráadásul továbbra is gyorsan növekszik.

Az UNHCR Global Trends 2014 című legújabb éves jelentése azt mutatja, hogy tavaly meredeken nőtt azoknak az embereknek a száma, akik arra kényszerültek, hogy elmeneküljenek az otthonukból: ez a szám 2014 végére elérte az 59,5 milliót, szemben az egy évvel korábbi 51,2 millióval, illetve az egy évtizeddel ezelőtti 37,5 millióval. Soha korábban nem nőtt olyan mértékben a világ menekültjeinek száma egyetlen év alatt, mint 2014-ben.

A növekedés legfőbb motorja az elmúlt években a 2011-ben kirobbant szíriai háború volt, amelynek nyomán az ország mára a világ első számú menekült kibocsátójává vált. Tavaly naponta átlagosan mintegy 42 500 ember lett menekült, menedékkérő, vagy a hazájában maradva, de az otthonát elhagyva az ország valamely más részén biztonságot kereső belső menekült. Ez a szám négyszer akkora, mint négy esztendővel ezelőtt. Ha a világ teljes népességét nézzük, ma minden 122 emberből egy menekült, belső menekült vagy menedékkérő. Ha a világ menekültjei egy országban élnének, az a Föld 24. Legnagyobb lélekszámú országa lenne.

„Egy paradigmaváltás szemtanúi vagyunk, amikor az emberiség kontrollálatlanul csúszik egy olyan korszak felé, amelyben a világszerte menekülésre kényszerítettek száma és a probléma kezeléséhez szükséges erőforrások léptéke mellett eltörpül minden, amit bármikor korábban láttunk” – mondta António Guterres, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa. – „Rettenetes, hogy míg az egyik oldalon egyre inkább büntetlenül maradnak azok, akik kirobbantják a konfliktusokat, a másikon a nemzetközi közösség minden jel szerint teljes mértékben képtelen arra, hogy együttműködjön, hogy megállítsa a háborúkat és megőrizze a békét.”

Mint az UNHCR jelentéséből kiderül, szinte nincs olyan régiója a világnak, ahol ne nőne a menekültek és belső menekültek száma. Az elmúlt öt évben legalább 15 új konfliktus robbant ki vagy lángolt fel újra. Nyolc közülük Afrikában (Elefántcsontparton, a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában, Maliban, Nigéria északkeleti részén, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Dél-Szudánban, az idén pedig Burundiban); három a Közel-Keleten (Szíriában, Irakban és Jemenben); egy Európában (Ukrajnában); valamint három Ázsiában (Kirgizsztánban, illetve Myanmar és Pakisztán számos körzetében). E válságok közül alig néhány oldódott meg, ellenkezőleg, a legtöbb közülük ma is emberek tíz- és százezreit kényszeríti menekülésre. A múlt évben mindössze 126 800 ember tudott visszatérni a hazájába, kevesebben, mint bármikor az elmúlt 31 évben.

Mindeközben az Afganisztánt, Szomáliát és számos más országot több évtizede sújtó instabilitás eredményeként emberek milliói, akiket ezekben az országokban űzött el az erőszak az otthonukból, a biztonságot keresve továbbra is vagy menekülnek, vagy – és egyre inkább ez a jellemző – évek óta a társadalom perifériájára szorulva tengődnek a hazájukban vagy másutt, megszenvedve a hosszú távú belső menekült sorssal vagy menekültléttel együtt járó állandó léleknyomorító bizonytalanságot.

A világban dúló konfliktusok és az általuk okozott rettenetes emberi szenvedés egyik friss és látványos következménye az a drámai növekedés is, amely a biztonságot keresve végső kétségbeesésükben életveszélyes tengeri utakra vállalkozó menekültek számában bekövetkezett, legyen szó akár a Földközi-tengerről, az Ádeni-öbölről és a Vörös-tengerről vagy éppen Délkelet-Ázsiáról.

A MENEKÜLTEK FELE GYERMEK

Az UNHCR Global Trends jelentése rámutat, hogy egyedül 2014-ben 13,9 millió ember vált újonnan menekültté – négyszer annyian, mint 2010-ben. Világszerte a múlt év végére 19,5 millióra nőtt a menekültek száma (szemben az egy esztendővel korábbi 16,7 millióval), míg az erőszak által saját hazájukon belül földönfutóvá tett embereké 38,2 millióra ugrott (a 2013. végi 33,3 millióról), és 1,8 millióan várták menedékkérőként, hogy a kérelmük ügyében döntsenek annak az országnak ahatóságai, ahova a biztonság reményében menekültek (egy évvel korábban ez a szám 1,2 millióra rúgott). Riasztó adat, hogy a menekültek fele gyermek.

„Hatalmas lyukak tátonganak a menekültek ellátásának finanszírozásában, a háborúk áldozatairól gondoskodni és őket oltalmazni hivatott nemzetközi rendszer pedig súlyos hiányosságokkal küzd, aminek következtében az együttérzésre és segítségre szoruló emberek millióinak magukra hagyatva kell valahogyan túlélniük” – hangoztatta António Guterres. – „Egy olyan korszakban, amikor korábban soha nem látott számú tömegek kényszerülnek menekülésre, korábban soha nem látott léptékű humanitárius választ kell adnunk erre a helyzetre, egyben a világnak meg kell újítania a tolerancia, valamint a háborúk és az üldöztetés elől menekülő emberek védelme iránti elkötelezettségét.”

Ma Szíria „termeli ki” a világon a legtöbb belső menekültet (7,6 millió 2014 végén) és menekültet (3,88 millió). A menekülteket tekintetében másodikként utána következik Afganisztán (2,59 millió), a harmadik pedig Szomália (1,1 millió).

Miközben a számok ilyen meredeken emelkednek, a menekültekről való gondoskodás terhei a jómódú országok helyett drámai mértékben egyre inkább a szegényebb országokat sújtják. Szinte minden tíz menekültből egy (86 százalék) valamely gazdaságilag kevésbé fejlettnek tartott régióban vagy országban talált menedéket. Az összes menekült kereken egynegyede olyan országban él, amelyek az ENSZ legkevésbé fejlett országainak listáján szerepelnek.

EURÓPA (51%-OS NÖVEKEDÉS)

Az ukrajnai konfliktus, a Földközi-tengeren át rekordszámban a kontinensre érkezett 219 000 ember, valamint a Törökországban élő rengeteg szíriai menekült – akiknek köszönhetően Törökország 2014-ben az év végén ott lévő 1,59 milliónyi szíriaival a világ legnagyobb menekültbefogadó országává lépett elő – negatív és pozitív értelemben egyaránt élesen ráirányította a közfigyelmet azokra a kérdésekre, hogy a világ mit is kezdjen a menekültekkel. Az Európai Unióban tavaly Németországban és Svédországban adták be a legtöbb menedékkérelmet. Összességében Európában az év végére elérte a 6,7 milliót azoknak a száma, akik az otthonukból elűzve itt kerestek biztonságot – szemben az egy évvel korábbi 4,4 millióval. Ezen belül a két legnagyobb menekült csoport a Törökországban élő szíriaiaké és az Oroszországi Föderációban élő ukrajnai állampolgároké volt.

Magyarország

A Magyarországra érkező menedékkérő száma 2014-ben tér adtak, míg az előző évben 18 600-at. E növekedés következtében az ország tavaly a 9. legtöbb  enedékkérelmet fogadta be a világon. A legtöbben Koszovóból, illetve Afganisztánból és Szíriából érkeztek. Előbbiek száma a 2013. évi 6 200 főről tavaly 21 000 fölé ugrott (240%-os növekedés), míg az Afganisztánból érkezők az előző évi 2 300 menedékkérelem után 2014-ben közel négyszer annyi, 8 500 kérelmet adtak be, a Szíriából jövők pedig 6 700-at, szemben az előző esztendei 960-nal. Ez a három ország adta 2014-ben a magyarországi menedékkérők közel 90 százalékát. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a Magyarországon menedékkérelmet benyújtóknak döntő többsége igen rövid időn belül továbbutazik az Európai Unió valamely más tagországába.

KÖZEL-KELET ÉS ÉSZAK-AFRIKA (19%-OS NÖVEKEDÉS)

A Közel-Keletet 2014-ben önmagában a 7,6 millió embert belső menekültté tevő és 3,88 milliót a környező országokba, illetve azokon túlra száműző szíriai háború a világ első számú menekült kibocsátó és befogadó régiójává tette. Ráadásul a menekülésre kényszerült szíriaiak riasztóan magas számához az elmúlt évben hozzáadódott még legalább 2,6 millió az otthonából frissen elűzött iraki, akikkel együtt Irakban immár 3,6 millióra nőtt a belső menekültek száma. Líbiában pedig tavaly 309 000 kényszerült az országot sújtó válság és erőszak nyomán arra, hogy elmeneküljön az otthonából.

SZUBSZAHARAI AFRIKA (17%-OS NÖVEKEDÉS)

Afrika számos, a hírekben gyakran szinte nem is szereplő konfliktusa a Közép-afrikai Köztársaságtól Dél-Szudánon, Szomálián, Nigérián és a Kongói Demokratikus Köztársaságon át a kontinens jó néhány más országáig együttesen óriási tömegű embert kényszerített 2014-ben menekülésre, alig valamivel kevesebbet, mint a Közel-Keleten. Összességében a Szubszaharai Afrika térségében tavaly 3,7 millió menekült és 11,4 millió belső menekült élt, akik közül 4,5 millióan tavaly kényszerültek elhagyni az otthonukat. A térségben regisztrált 17 százalékos növekedésben ráadásul Nigéria nincs is benne, miután a belső menekültek számba vételének módszertana 2014-ben megváltozott, aminek nyomán az ország statisztikai adatai nem voltak összevethetőek a többi országéval. A menekülteket befogadó országok listájának élén Afrikában tavaly szintén változás történt: Etiópia átvette az első helyet Kenyától, és ma az ország az ötödik legtöbb menekültnek ad otthont a világon.

ÁZSIA (31%-OS NÖVEKEDÉS)

A világ legnagyobb menekülteket kibocsátó régiói közül hosszú ideje nem egy Ázsiában található, amelyeknek köszönhetően a menekültek és belső menekültek száma a kontinensen tavaly 31 százalékkal növekedve 9 millióra ugrott. Afganisztán, amely korábban bő három évtizeden át volt a világ első számú menekült kibocsátó országa, mára átengedte ezt a szomorú címet Szíriának, ám a sorban továbbra is a második. Emellett az elmúlt évben folytatódott a menekültek – elsősorban a rohingya kisebbséghez tartozók – kiáramlása Myanmarból, illetve tovább nőtt az országon belüli belső menekültek száma is. Irán és Pakisztán pedig továbbra is ott van a világ legtöbb menekültet befogadó első négy országa között.

DÉL- ÉS ÉSZAK-AMERIKA (12%-OS NÖVEKEDÉS)

Dél- és Észak-Amerikában ugyancsak emelkedett tavaly az otthonukból az erőszak elől elmenekülők száma. A kolumbiai menekültek száma 36 300 fővel mérséklődve 360 300-ra csökkent ugyan, de ennek oka elsősorban a Venezuelában regisztrált menekültek számának statisztikai felülvizsgálata volt. Ugyanakkor 6 millió fővel továbbra is Kolumbiában él a világon az egyik legtöbb belső menekült, miközben az év során újabb 137 000 ember hagyta el az erőszak elől menekülve az országot. Ahogyan egyre több és több ember menekül a bandaháborúk és az üldöztetés különböző formái elől Közé-Amerikából, az Egyesült Államokban tavaly 36 800-zal több menedékkérelmet adtak be, mint 2013-ban, ami 44 százalékos növekedés.

A teljes Global Trends jelentés letölthető itt: http://unhcr.org/556725e69.html.