Lépéseket sürget az UNHCR Ukrajnában az immár 177 ezer belső menekült érdekében

2014-08-05 GENF, 2014. augusztus 5. (UNHCR) – A kelet-ukrajnai helyzet egyre rosszabb, s az ENSZ menekültügyi szervezete kedden közzétett becslése szerint Ukrajna-szerte immár 117 ezer ember kényszerült arra, hogy elhagyja az otthonát. Csak az elmúlt hét napban több mint 6 200 embert űztek el az otthonából. Oroszország felé augusztus 1-ig […]

2014-08-05

GENF, 2014. augusztus 5. (UNHCR) – A kelet-ukrajnai helyzet egyre rosszabb, s az ENSZ menekültügyi szervezete kedden közzétett becslése szerint Ukrajna-szerte immár 117 ezer ember kényszerült arra, hogy elhagyja az otthonát. Csak az elmúlt hét napban több mint 6 200 embert űztek el az otthonából. Oroszország felé augusztus 1-ig a becslések szerint 168 ezren lépték át a határt.

Meredeken emelkedve a június eleji 2 600-ról augusztus elejére 102 600-ra nőtt a luhanszki és a donyecki régiókból elmenekült emberek száma – közölte genfi sajtótájékoztatóján Vincent Cochetel, az UNHCR Európai Irodájának igazgatója. Mára az Ukrajnában otthuktól elszakítva élők 87 százalékát az ország keleti feléből elmenekült emberek teszik ki. A Krímet elhagyni kényszerült emberek száma hozzávetőleg 15 200, azaz Ukrajnában augusztus elejére megközelítőleg 117 ezer belső menekültet tartottak nyilván.

Az emelkedő számokat látva az UNHCR felszólította az ukrán kormányt, hogy alakítson ki egy központi regisztrációs rendszert a belső menekülteknek. „Az, hogy jelenleg hiányzik egy átfogó és egységes rendszer, nagymértékben hátráltatja a segélyerőfeszítések összehangolását és kivitelezését. Egy ilyen rendszer kialakítása ahhoz is fontos lenne, hogy az ukrán hatóságok megfelelően felkészülhessenek a télre. A jelenlegi átementi szállások többsége nem alkalmas arra, hogy a hideg téli hónapokban lakjanak ott emberek” – húzta alá Cochetel.

A Kelet-Ukrajnából menekülők általában csak kevés holmi tudnak magukkal vinni. Otthon azonban egyre több nehézséggel kell szembenézniük. A fokozódó erőszak nyomán akadoznak az alapvető szolgáltatások, súlyosan sérült az infrastruktúra, egyre gyakoribb az ivóvízhiány. A donyecki és a luhanszki régióban dúló harcok számos lakóházat és más épületet rongáltak meg vagy döntöttek romba egészen.

Mindeközben a kép vegyes, az UNHCR ugyanis azt tapasztalja, hogy míg Horlivkából, Donyeckből és Luhanszkból egyre többen menekülnek el, nő azoknak a száma, akik hazatérnek azokba a körzetekbe, amelyek fölött az ukrán kormány visszaszerezte az ellenőrzést.

A helyi hatóságok szerint a múlt héten mintegy négyezer ember költözött vissza a harkivi régióból Szlavjanszkba és Kramatorszkba. Előbbi városba a jelentések szerint hozzávetőleg 20 ezer ember tért haza július 5-e óta.

Azok, akik elhagyták az otthonukat, arról számolnak be, hogy nem érezték magukat biztonságban, leginkább attól rettegtek, hogy egy nap az egymást támadó felek kereszttüzében találják magukat. Sokan beszéltek arról is, hogy féltek, a politikai nézetek vagy az etnikai hovatartozásuk miatt üldöztetés célpontjává válhatnak, míg mások attól tartottak, hogy valamelyik oldal erőszakkal besorozza őket. Egyesek a lakóhelyük környékén történt emberrablásokról, zsaroló akciókról és durva zaklatásokról számoltak be.

Az UNHCR továbbra is támogatja a kijevi kormányt és a civil közösséget az otthonukból elűzöttek érdekében kifejtett erőfeszítéseikben, a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőknek pedig közvetlenül is segítséget nyújt. Az ENSZ menekültügyi szervezete eddig egyebek között mintegy 15 ezer olyan embert látott el tisztálkodási szerekkel és konyhai eszközökkel, akik hazatértek Szalvjanszkba.

Az ukrajnai belső menekültek többsége barátoknál vagy rokonoknál talál menedékre, egyesek pedig lakást bérelnek. Közülük az UNHCR a lvivi és a vinnyicai körzetben mintegy 700 főnek nyújt készpénz támogatást.

Az UNHCR a múlt héten együttműködési megállapodást kötött a donyecki régió hatóságaival arról, hogy irodát nyit Mariupolban, hogy annak segítségével tudja támogatni a kormányzatnak a belső menekültek érdekében végzett munkáját, illetve koordinálni a segélyek kiosztását az otthonuk elhagyására kényszerült emberek közül a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőknek. Az első, jórészt élelmiszert tartalmazó segélyszállítmány a múlt héten érkezett meg Jaltába, egy másik pedig napokon belül befut donyecki régióhoz közeli Priazovszkij körzetbe, amely bő 20 ezer belső menekültnek ad otthont.

Az országot elhagyó ukránok többsége nem kér menedékjogot, gyakran inkább más jogi státusért folyamodnak. Sokan attól tartanak, hogy a későbbiekben bonyodalmakat okozhat, ha menedékjogot kérnek, így az elérhető alternítávakat megfelelőbb átementi megoldásnak tekintik.

Ami Oroszországot illeti, az ottani hatóságok szerint az év első hónapjában 168 677 otthona elhagyására kényszerült ember jelentkezett az ország Szövetségi Migrációs Szolgálatánál. Közülük 6 347-en kértek menekült státust és 48 914-en ideiglenes menedékjogot, 28 134-en kérvényezetek állampolgárságot, 59 858-an kértek ideiglenes tartózkodási engedélyt, illetve 19 934-en tartózkodási engedélyt, továbbá 5 481 fő kérte, hogy vegyék be az orosz nemzetiségűek áttelepítését célzó programba.

Ennél azonban a vízummentesség adta lehetőséget kihasználva jóval több ukrán állampolgár lépte át az orosz határt, és tartózkodik az országban. Az oroszországi hatóságok 730 ezerre becsülik az év eleje óta az országba érkezettek számát, a Szövetségi Migrációs Szolgálatnál regisztrált bő 168 ezer főt is beleértve.

Az ukrán polgárok 80 százaléka Oroszországnak a határhoz közeli területein marad, míg a többiek általában barátokhoz és rokonokhoz utaznak tovább az ország más részeibe. Eddig az orosz hatóságok több mint 585 befogadó központban 42 486 embert szállásoltak el, egyidejűleg számos rendelkezést hoztak, amelyek célja, hogy megoldják az ország területére érkező ukrán állampolgárok átmeneti ott tartózkodását.