Az újonnan érkező ukrajnai menekültek lelki támogatására Dr. Hárdi Lilla pszichiáter a közösségi alapú megközelítést javasolja, illetve az olyan nonverbális terápiás módszereket, mint a zene és más művészeti tevékenységek.
Dr. Hárdi Lilla a kínzás és erőszak áldozatai kezelésének nemzetközi szinten elismert szakértője, aki egyebek között menedékkérőknek és menekülteknek is segít az átélt traumák feldolgozásában. © UNHCR/Balla Zsolt
Dr. Hárdi Lilla pszichiáter Oroszország Ukrajna elleni teljeskörű háborújának kezdete, azaz 2022 februárja óta nyújt Budapesten konzultációt és pszichoszociális támogatást Ukrajnából érkezett menekülteknek. A kínzás és erőszak áldozatai kezelésének nemzetközi szinten elismert szakértője, egyebek között a tekintélyes Inge Genefke-díj kitüntetettje, aki az UNHCR egyik magyarországi partnerszervezete, a Cordelia Alapítvány igazgatója.
Ahogy a háború immár jócskán a harmadik évében járva dúl tovább, Dr. Hárdi szerint az elmúlt időszakban Magyarországra menekülők egyre megtörtebben és egyre súlyosabb mentális állapotban érkeznek, ami érthető, hiszen mindmostanáig egy elhúzódó háború borzalmait elszenvedő országban éltek.
„Azok az ukrajnai menekültek, akik hosszabb ideje élnek Magyarországon, szintén zaklatott érzelmi és pszichés állapotban vannak, számos lelki kihívással néznek szembe. Biztonságban vannak ugyan az őket befogadó országban, viszont továbbra is aggasztó híreket kapnak otthonról a folyamatosan veszélynek kitett családjukról és más hozzátartozóikról” – mondja Dr. Hárdi.
Sok esetben az otthon maradt férjek, apák, fivérek és felnőtt fiúk a frontvonalban harcolnak. Felfoghatatlan lelki megterhelést jelent mindez Dr. Hárdi Lilla szerint a családtagjaiknak, akik az értük való szüntelen aggódásban élik az életüket.
Azok pedig, akik tragikus módon elvesztették egy vagy több szerettüket a háborúban, szintén nem mindig tudnak végigmenni a terápiás folyamaton, hiába kapnak ebben támogatást Dr. Hárdi Lillától és a munkatársaitól, mivel az elméjüket továbbra is a felkavaró hírek töltik be, és érthető módon szoronganak az ukrajnai helyzet miatt.
„Amikor valaki értesül például arról, hogy az otthonát egy bombatalálat a földig lerombolta, akármilyen hosszú ideje jött is el otthonról, súlyos megrázkódtatást él át” – mondja a pszichiáter. Ahogy az idő halad előre, és nem látszik a háború vége, jó néhány menekült szép lassan elveszíti a reményt, hogy valaha hazatérhet. „Sokak számára ez a remény egy rendkívül fontos kapocs a korábbi életükhöz és mindahhoz, amit kénytelenek voltak maguk hátrahagyni. Amikor azonban elveszítik a reményt, hogy hazatérhetnek, úgy érzik, végképp minden odaveszett” – teszi hozzá.
Ukrajna teljes körű inváziójának harmadik évében, 2024-ben mintegy 65 000 ukrajnai menekült él Magyarországon. © UNHCR/Balla Zsolt
További kihívás, hogy amikor a menekültek megérkeznek egy új országba, az első dolog, amire szükségük van, az az, hogy biztosítsanak egy fedelet a fejük fölé. Többnyire nem engedhetik meg maguknak, hogy hetekig vagy pláne hónapokig kutassanak a legtökéletesebb szállás után, ez viszont közvetlenül hatással lehet a mentális egészségükre és közérzetükre.
„Általában beérik azzal a szállással, ami azonnal elérhető. Mindez végeredményben csak tovább fokozza a nyomasztó bizonytalanságérzetüket, azt a megélést, hogy minden, ami körülveszi őket, csupán átmeneti. Alapvető, hogy valamifajta stabilitásra leljenek, amilyen hamar csak lehetséges. Egy megfelelő és értelmes munka, valamint a stabil, hosszú távra szóló lakhatás egyértelműen meghatározó mérföldkövek a stabilitás felé vezető úton” – magyarázza Dr. Hárdi Lilla.
Ami a frissen érkező menekülteknek nyújtandó támogatást illeti, a pszichiáter a közösségi alapú megközelítést részesíti előnyben, illetve az olyan nonverbális terápiás módszereket, amelyek például a zenét és más művészeti tevékenységeket használnak eszközként. „Azok után, hogy ezek az emberek két éven át éltek egy háború dúlta országban, és olyan borzalmakon mentek keresztül, amelyeket nem lehet leírni, nagyon nehéz lehet szavakba önteni a lelküket kínzó érzéseiket. A zene és az alkotás révén közelebb tudunk jutni ezekhez az emberekhez, ezekhez a családokhoz, és el tudunk velük indulni a gyógyulás felé vezető hosszú úton.”
Ukrajnai menekült gyerekek, a rózsaszín pulóveres Julia és a virágos ruhát viselő Maria egy terápiás kutyás foglalkozáson az UNHCR-által támogatott Budapest Segít! Információs és Közösségi Központban. Noirt, a terápiás kutyát, kifejezetten arra képezték ki, hogy gyerekeknek segítsen megtalálni a lelki egyensúlyukat. © UNHCR/Balla Zsolt
Egy további lehetőség az olyan, terápiás állatok részvételével zajló foglalkozások is, amilyeneken a Fővárosi Önkormányzat, az UNHCR és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) által közösen működtetett Budapest Segít! Információs és Közösségi Központban vehetnek részt a menekültek.
Az ENSZ menekültügyi szervezete a Cordelia Alapítvánnyal annak 1996-os megalakulása óta működik együtt. Az alapítvány létrejöttét Dr. Hárdi Lilla kezdeményezte azzal a céllal, hogy mentális egészségügyi kezelést és pszichoszociális támogatást nyújtsanak a Magyarországra érkező menedékkérőknek, menekülteknek és családtagjaiknak. A pszichiáterekből és pszichoterapeutákból álló csapat egyben rendszeresen tart különböző képzéseket és konzultációkat menekültekkel foglalkozó intézmények és szervezetek munkatársai számára.
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren
