UNHCR: Mélységesen megdöbbentő, hogy Magyarország az ország elhagyására kényszerített afgán menedékkérő családokat

Magyarország intézkedései, amelyek során arra kényszerített két afgán menedékkérő családot, hogy elhagyják az ország területét, mélységesen megdöbbentőek és kirívó megsértései a nemzetközi és az európai uniós jognak – fogalmazott az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága.

A röszkei tranzit zóna - hónapokig tartják itt őrizetben a menedékkérőket, a kérelmüket érdemben mégsem bírálják el © UNHCR/Balla Zsolt

A két családot, négy felnőttet és hét gyermeket január óta tartották őrizetben a Magyarország és Szerbia határán lévő röszkei tranzit zónában. A hatóságok május 7-én éjszaka a határkerítés egyik kapujához kísérték őket. Nem hagytak nekik más választást, mint vagy visszamennek Szerbiába, vagy repülőgéppel hazaszállítják őket Afganisztánba egy a Frontex, azaz az Európai Unió határőrizeti ügynöksége által indított járattal.

„Az, ahogyan ezekkel a családokkal bántak, beleértve azt, hogy a nélkül távolították el őket Magyarország területéről, hogy érdemi erőfeszítést tettek volna a menedékkérelmük áttekintésére, rendkívül elkeserítő” – mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.

„Ezeknek a családoknak az ügye ismételten alátámasztja a mélységes aggodalmainkat azzal kapcsolatban, ami Magyarországon történik, ahol a menedékkérőket nem a kérelmük tartalma alapján utasítják el, hanem pusztán azért, mert Magyarország megszorító jellegű törvénye alapján a kérelmüket automatikusan elfogadhatatlannak minősítik.”

Ennek a törvénynek az értelmében Magyarország az európai uniós jog által megkövetelt biztosítékok nélkül elutasít minden menedékkérőt, aki olyan országon haladt át – a szóban forgó családok esetében Szerbián –, amelyet Magyarország biztonságosnak ítél meg.

Az ENSZ menekültügyi szervezete, miután eredetileg azt a tájékoztatást kapta, hogy a családokat Afganisztánba szállítják vissza, május 6-án hivatalos kéréssel fordult a magyar hatóságokhoz, hogy megakadályozza ezt a visszaküldést. Az UNHCR ezennel ismételten arra szólítja fel Magyarországot, hogy ne tegyen semmi olyan lépést, amelynek célja, hogy embereket visszaküldjön a származási országukba vagy bármilyen más módon eltávolítsa őket Magyarország területéről, a nélkül, hogy megfelelő módon megvizsgálta volna a menedékkérelmüket.

Az UNHCR munkatársai, akiknek a tranzit zónáknak ahhoz a részéhez nincs hozzáférésük, ahol a kitoloncolás végrehajtása előtti időszakban az érintett családokat fogva tartották, a helyszínen követték figyelemmel azt, ahogyan a családok átlépték a határt. Azonnal értesítették a szerbiai kollégáikat, akik pedig jelezték a szerbiai hatóságok felé az afgán családok érkezését.

A szerbiai hatóságok egy befogadó állomáson szállásolták el a családokat. Az UNHCR és partner szervezetei kapcsolatban vannak velük és jogi tanácsadást nyújtanak nekik. A családok arról tájékoztatták az UNHCR-t, hogy a magyar hatóságok öt napon át nem adtak enni a felnőtt családtagoknak, ami megerősíti azokat a korábbi jelentéseket, amelyek szerint az elutasított menedékkérőktől a tranzit zónákban megvonják az élelmiszer-ellátást. Az UNHCR felszólítja a magyar kormányt, biztosítsa, hogy az őrizetében lévő és gondoskodása alatt álló valamennyi menedékkérő kapjon enni, az emberi jogi törvényeknek és a kormány törvényi kötelezettségeinek megfelelően.

Egy harmadik afgán család, egy édesanya négy gyermekével, egyelőre a tranzit zónában maradt, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága egy ideiglenes intézkedéssel megtiltotta, hogy eltávolítsák őket az országból.

Az ENSZ menekültügyi szervezetét továbbra is aggasztja, hogy milyen sors várhat erre a családra. Velük együtt jelenleg mintegy negyven – egyebek között Irakból és Iránból útnak indult – menedékkérő van a tranzit zónáknak abban a részében, ahol a kitoloncolás végrehajtása előtti időszakban az elutasított menedékkérőket tartják fogva, és mindannyiukat az a veszély fenyegeti, hogy visszaszállítják őket a származási országukba vagy Szerbiába kényszerítik vissza.

Ennek a helyzetnek a fényében az UNHCR arra kérte a Frontexet, az európai hátőrizeti ügynökséget, hogy ne támogassa Magyarországot azoknak a hazaküldésről szóló döntéseknek a végrehajtásában, amelyek nincsenek összhangban a nemzetközi és az európai joggal.