Mennyire jók a menekültügyi döntések Kelet-Közép-Európában?

2008-09-18

2008. szeptember 17., Budapest - Ön szívesen aláírna olyan dokumentumot, amelyet nem teljesen ért? Bizalommal elmondaná élete legszemélyesebb részleteit olyasvalakinek, akivel eddig sosem találkozott? Türelmesen várná, hogy mások döntsenek a sorsáról egy olyan jogi eljárásban, amelyről alig tud valamit?

A menekültelismerési eljárás során Kelet-Közép-Európában számos menedékkérő a saját bőrén érzi ezeknek a kérdéseknek a súlyát. A szóban forgó eljárás eredménye ugyanis - vagyis az, hogy a kérelmezők kapnak-e státuszt, és ha igen, milyet - jelentősen befolyásolja az érintett külföldiek későbbi életét, hétköznapi gondjait, sokkal inkább, mint a koruk, nemük vagy akár a kulturális hátterük.

Most Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia, valamint Ausztria és Németország részvételével egyedülálló nemzetközi projekt kezdődik, amelynek célja, hogy felülvizsgálja és javítsa a részt vevő országokban meghozott menekültügyi határozatok színvonalát. A nyolc országot átfogó projektet az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Budapesti Regionális Képviselete kezdeményezte, és az Európai Bizottság biztosítja hozzá a pénzügyi támogatást. A projekt eredményeit az Európai Unió is figyelembe veszi majd a közös európai menekültügyi rendszer megalkotása során, amelynek a végső határideje 2012.

A jobb menekültügyi döntésekért összefognak a kormányzati szervek és az UNHCR

A menekültügyi döntések minőségét minden országban egy, az UNHCR által kiválasztott „nemzeti szakértő" fogja értékelni, szoros együttműködésben az UNHCR jogászaival és a menekültügyi hatóságokkal. A projekt 2010 februárjáig tart majd. Ez alatt az idő alatt a nemzeti szakértők rendszeresen részt vesznek majd a menekültelismerési eljárás részét képező meghallgatásokon, és elemzik az írásos határozatokat.

- A projekt első hónapjaiban az első fokú eljárásra fogunk koncentrálni. Ezek után a másodfokú eljárást vesszük górcső alá, végül pedig tanfolyamokat szervezünk, és kiképezzük azokat a belső minőségellenőröket, akik a projekt végeztével átveszik a szerepünket." - vázolja föl a projekt menetrendjét a kanadai Michael Ross, aki korábban menekültügyi bíróként dolgozott hazájában, mostantól pedig Budapesten irányítja a nemzetközi menekültügyi minőségellenőrzési és -fejlesztési projektet.

Ma Budapesten egy konferencia keretében gyűltek össze a projektben résztvevő nemzeti szakértők, valamint az UNHCR jogászai és az állami menekültügyi hatóságok képviselői. A két napos tanácskozás során kapcsolatokat építenek egymással és megtervezik a munkájuk lépéseit. A konferencia résztvevőivel megosztják tapasztalataikat az Európa más részeiben (így Nagy-Britanniában, Ausztriában és Németországban) már működő minőségbiztosítási rendszerek vezető munkatársai is.

A kétnapos konferencia négy fő témakörre koncentrál. Ezek közül az első az úgy nevezett „interjú előtti fázis", vagyis a menedékkérő megérkezése és a meghallgatása közötti időszak; második a menekültügyi meghallgatás; harmadik a döntési eljárás, amelynek eredménye az írásos döntés a menekült státuszról; és végül a menekültügyi szakemberek továbbképzése. Az UNHCR megállapításai szerint ez a négy terület az igazságos és minőségelvű menekültügyi döntéshozás négy alappillére.

A gyenge döntések hátterében gyakran hiányos előkészületek állnak

Az UNHCR tapasztalatai szerint Kelet-Közép-Európában a menedékkérők gyakran nem kapnak megfelelő szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást a rájuk váró menekültügyi eljárásról. Az is előfordul, hogy kapnak ugyan írásos tájékoztatást, ám számukra ismeretlen nyelven. A meghallgatás során is előfordulnak hiányosságok: egyes országokban például a tolmácsok általában csupán összefoglalják a menedékkérő által elmondottakat, ahelyett, hogy minden egyes szót pontosan lefordítanának.

A meghallgatást megelőző, vagy a meghallgatáson előforduló hiányosságok miatt sok menekültügyi határozat rendkívül gyenge minőségű, ami a kérelmezők elutasítását is jelentheti, és hosszadalmas fellebbezési eljárásokhoz vezet. Mindezek miatt pedig sok menedékkérő kénytelen hosszú hónapokat teljes bizonytalanságban tölteni, a jövője miatti aggódás és egyre növekvő frusztráció közepette.

Éppen ezért a minőségbiztosítási projekt egyik fő célja, hogy a döntéshozókkal együttműködve segítse őket abban, hogy jobb minőségű határozatokat hozzanak. - Egy határozatnak olyannak kell lennie, mint egy történet, amelyet bárki bármikor elovashat. - magyarázza Michael Ross. - Tartalmaznia kell mindazt, amit a menedékkérő elmondott, valamint objektív információkat a kérelmező származási országáról, továbbá hivatkozásokat a releváns jogszabályokra. A határozatban levont végkövetkeztetés ezekre az elemekre kell, hogy épüljön. Ami azonban még ennél is fontosabb: minden döntést annak a súlyos felelősségnek a tudatában kell meghozni, hogy a tét egy hús-vér ember jövője és sorsa.

A ma induló nemzetközi minőségfejlesztési projekt célja, hogy a döntéshozási folyamatok technikai és érdemi elemeiben egyaránt javulást hozzon. A tanfolyamoknak köszönhetően pedig a döntéshozók szakmai tudása és felkészültsége is bővülni fog.

- Európában rengeteg törekvés irányul a menekültügyi eljárások javítására. - vélekedik Michael Ross. -- Az elkövetkezendő hónapokban igyekezni fogunk átvenni ezekből a hasznos példákat. Célunk, hogy a jövőben meghozott határozatok igazságosabbak és kiegyensúlyozottabbak legyenek, ezáltal hatékonyan szolgálják a térségbe érkező menekültek érdekeit.

Szobolits AndreaUNHCR Budapest