Az UNHCR felszólítja Magyarországot, hogy vonja vissza a menekülteket sújtó törvénytervezetet

Ha a törvénycsomag életbe lép, alapvető támogatásoktól foszthatja a menekülteket és menedékkérőket, és az erősödő idegengyűlöletet is súlyosbíthatja.

Egy iraki kislány a röszkei tranzit zónában 2017 áprilisában © UNHCR/Simon Ernő

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) felszólítja Magyarország kormányát, hogy vonja vissza azt a törvénycsomagot, amelyet 2018. május 29-én beterjesztett az Országgyűlés elé, és amely jelentősen korlátozná a civil szervezetek és magánszemélyek lehetőségét arra, hogy menedékkérőknek és menekülteknek nyújtsanak támogatást. Az ENSZ menekültügyi szervezetét komolyan aggasztja, hogy ezek a törvényjavaslatok, amennyiben elfogadják őket, meg fogják fosztani a létfontosságú segítségtől és szolgáltatásoktól azokat az embereket, akik arra kényszerültek, hogy elmeneküljenek az otthonukból, illetve még tovább fogják gerjeszteni a feszült közbeszédet és az erősödő idegengyűlöletet.

„Menedéket kérni alapvető emberi jog, nem bűncselekmény” – mondta Pascale Moreau, az UNHCR Európai Irodájának igazgatója. – „Különösen aggasztó a számunkra, hogy a magyar kormány azokat állítja a célkeresztbe, akik tisztán humanitárius megfontolásból a menedékkérőket segítik. Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy állítson le minden olyan intézkedést, amely tovább növelné az egyszerűen csak egy biztonságos menedéket kereső emberek kiszolgáltatottságát.”

Magyarország kormánya jelezte, hogy további szigorításokkal egészíti ki az Országgyűlésnek először ez év februárjában bemutatott törvénycsomagot, amely szigorítások szintén aggodalomra adnak okot.

„Az UNHCR arra kéri Magyarországot, maradjon elkötelezett a menekültek és a menedékkérők oltalmazása mellett, beleértve a hozzáértő civil szervezetek kulcsfontosságú szerepének és erőfeszítéseinek a támogatását” – mondta Pascale Moreau. – „Az ő munkájuk nélkül számos menekült és menedékkérő fog elkerülhetetlenül súlyos nehézségekbe ütközni, hiszen megfosztják őket olyan fontos szolgáltatásoktól, mint az orvosi és a pszichoszociális gondoskodás, a lakhatás biztosítása, az oktatás, a foglalkoztatás elősegítése, a tájékoztatás és a jogi segítségnyújtás. Mindez pedig végső soron a befogadó közösségekre is káros hatással lesz.”

Január óta Magyarország lényegében lezárta a határait szinte valamennyi nemzetközi oltalomért folyamodni kívánó ember előtt. Napi átlagban mindössze két menedékkérőt engednek belépni az országba a magyar–szerb határon lévő két úgynevezett „tranzit zónán” keresztül, miközben minden olyan menedékkérőt, aki megkísérel átjutni a pengés drót határkerítésen, automatikusan visszavisznek a határ túloldalára.

„A határok mentén bevezetett szigorításokkal és a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés korlátozásával Magyarország csaknem lehetetlenné tette, hogy valaki menedékkérelmet nyújtson be vagy menekült státust kapjon” – mondta Pascale Moreau. – „Ám még van idő, és mi arra kérjük Magyarországot, vizsgálja felül ezeket a lépéseit, és biztosítsa, hogy a menedékkérők és a menekültek hozzáférnek a menekültügyi rendszeréhez és a létfontosságú segítő szolgáltatásokhoz.”

Tavaly a közel 10 milliós lélekszámú Magyarország mindössze 1216 embernek adott menekült státust.

További információért, kérjük, keresse:

Budapesten – Simon Ernő, [email protected], +36 30 657 03 23

Genfben – Charlie Yaxley, [email protected], +41 79 58 08 702