UNHCR-jelentés: Végzetes következményei lehetnek a koronavírus járványnak a menekültek oktatásában – a világban élő menekült gyerekek fele nem jár iskolába

Egy vidám reggel az isfahani Vahdat általános iskolában Iránban, ahol együtt tanulnak a menekült és a helyi gyerekek ©UNHCR/Mohammad Hossein Dehghanian

Hacsak a nemzetközi közösség nem tesz azonnali és bátor lépéseket, hogy ellensúlyozza a koronavírus járványnak a menekültek oktatását sújtó katasztrofális hatásait, a világ legkiszolgáltatottabb közösségeiben élő menekült fiatalok millióinak a tanulása az eddigieknél is súlyosabb veszélybe kerül – vetíti előre „Összefogással a menekültek oktatásáért” (Coming Together for Refugee Education) címmel ma közzétett jelentésében az UNHCR, az ENSZ menekültügy szervezete. A jelentésben szereplő számok a 2019-es iskolaév beiskolázási adatain alapulnak.

Miközben a gyerekek a világ minden egyes országában megszenvedték a koronavírus járványnak a tanulásukat érintő hatásait, a jelentés arra az eredményre jut, hogy a menekült gyerekek még ezen belül is különösen hátrányos helyzetbe kerültek. A járvány előtt a menekült gyerekek kétszer akkora eséllyel nem jutottak iskolai oktatáshoz, mint nem menekült társaik. Ez a helyzet pedig csak súlyosbodik – fennáll ugyanis a veszély, hogy sokuknak nem lesz lehetőségük újrakezdeni a tanulást mindenekelőtt az iskolabezárások miatt, esetleg azért, mert nem engedhetik meg maguknak a tandíjat, az iskolai egyenruha vagy a tankönyvek árát, nem állnak rendelkezésükre a szükséges taneszközök, vagy pedig mert dolgozniuk kell, hogy eltartsák a családjukat.

„A világ menekült gyermekeinek fele már ezt megelőzően sem járt iskolába” – mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. – „Mindazok után, amiken keresztülmentek, nem foszthatjuk meg őket a jövőjüktől is azzal, hogy ma megtagadjuk tőlük az oktatás lehetőségét. Tény, hogy a világjárvány hatalmas kihívásokkal szembesít bennünket. Mindazonáltal a menekülteknek és az őket befogadó közösségeknek nyújtott nagyobb nemzetközi támogatáson keresztül innovatív megoldások sorát dolgozhatjuk ki azért, hogy megóvjuk mindazokat az eredményeket, amelyeket a menekültek oktatása terén az elmúlt években elértünk.”

Ha viszont nem jut több támogatás, mindaz a növekedés, amelyet nehezen ugyan, de az iskolai és az egyetemi oktatás, illetve a műszaki és az egyéb szakmai képzés terén sikerült elérni, sőt, stabilizálni, a visszájára fordulhat – egyes esetekben feltehetően tartósan. Ez pedig adott esetben veszélybe sodorhatja a 4. számú Fenntartható Fejlődési Cél elérése, azaz a mindenkire kiterjedő, átfogó és igazságos minőségi oktatás biztosítása érdekében kifejtett erőfeszítéseket.

A jelentés nagy hatású Utószavában (Final Word) a Vodafone Alapítvány és  az UNHCR Instant Network Schools Programme-jának (Iskolák Közvetlen Hálózata Program) nagykövete, Mohamed Salah, a Liverpool egyiptomi sztárja a következőket mondta: „Ha ma biztosítjuk a minőségi oktatást, az holnap azt jelenti, hogy kevesebb lesz a szegénység és a szenvedés. Hacsak nem teszi hozzá a maga részéről mindenki, amit tud, akkor gyerekek nemzedékei – közülük milliók a világ legszegényebb régióiban – néznek majd szembe igen zord jövővel. Viszont ha csapatként összedolgozunk, megadhatjuk nekik az esélyt, amit megérdemelnek, hogy egy emberhez méltó jövőjük legyen. Ne szalasszuk el ezt az esélyt!”

A jelentésben szereplő 2019-es adatok tizenkét olyan országból származnak, amelyek a a világ menekült gyermekei több mint felének adnak otthont. Míg általános iskolába összességében a menekült gyerekek 77 százaléka jár, középiskolába már csupán a 31 százalékuk jut el. Ami pedig a felsőoktatást illeti, ott a menekült fiatalok alig 3 százaléka tanul.

Ezek a számok messze a világátlagok mögött kullognak, ám még így is előrelépést mutatnak. A középfokú oktatásban újonnan beiskolázott menekült gyerekek száma egyedül 2019-ben tízezrekkel, egészen pontosan 2 százalékkal nőtt. A koronavírus járvány nyomán azonban ma fennáll a veszély, hogy mindez és sok más kulcsfontosságú eredmény semmivé válhat. Ez a kockázat a menekült lányok esetében különösen fenyegető.

A menekült lányok már most is kisebb számban vesznek részt az oktatásban, mint a fiúk, a középiskolai szintig pedig egyenesen feleannyi esélyük van eljutni. AZ UNHCR adatai alapján a Malala Alapítvány arra a következtetésre jutott, hogy a koronavírus járvány hatására a középiskolás menekült lányok fele nem tér vissza az iskolapadba, amikor az osztálytermek szeptemberben ismét megnyílnak a diákok előtt. Azokban az országokban, ahol a menekült lányok oktatásban való részvétele már eddig is 10 százalék alatt volt, minden egyes lány veszélyben van, hogy végleg kimarad az iskolából – dermesztő jóslat, amely, ha valóra válik, generációk sorára lesz hatással.

„Különösen aggasztanak a menekült lányokat érintő következmények. Nem csupán arról van szó, hogy az oktatás alapvető emberi jog, hanem arról is, hogy napnál világosabb az oktatás jótékony hatása a menekült lányok, a családjuk és a tágabb közösségük biztonságára és anyagi jólétére. A nemzetközi közösség egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy nem biztosítja számukra az oktatáson keresztül elérhető lehetőségeket” – mondta Filippo Grandi.

A koronavírus járvány miatt bevezetett korlátozásokhoz való alkalmazkodás különösen nagy gondot jelentett a világ menekültjei azon 85 százalékának, akik fejlődő vagy egyenesen a legelmaradottabb országokban találtak menedékre. Ezeknek a menekült közösségeknek legtöbbször nemhogy mobiltelefonjaik, laptopjaik, internet hozzáférésük, de gyakran még egyszerű rádiójuk sincs.

Az UNHCR, számos kormány és partner szervezet fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy áthidalja ezeket a kritikus hiányosságokat, és a világjárvány idején is biztosítsa a menekültek oktatásának folytonosságát a digitális oktatásba való bekapcsolással, a televízión és a rádión keresztül, illetve azzal, hogy támogatja a tanárokat és menekültekről gondoskodó többi embert, hogy tartsák a kapcsolatot a diákokkal, miközben betartják az egészségügyi előírásokat.

A jelentés bemutatja, mi mindent tesznek a családok, a közösségek és a kormányok azért, hogy biztosítsák a menekült gyerekek számára az oktatást. Pozitív példákat hoz Ecuadorból és Iránból olyan kormányokról, amelyek törvénybe foglalták a menekült gyerekek állami iskolákba járáshoz való jogát. A digitális innováció példáit mutatja be az egyiptomi oktatási miniszterrel készült interjún, illetve egy Jordániában élő és a online tanulásra átállásban segítséget kapott családon keresztül. A világ menekült népességének több mint fele városi környezetben él, így különösen fontos a városok befogadó hozzáállása a menekültekhez, mint azt a nagy-britanniai Coventry polgármestere is hangsúlyozza, megosztva a városvezetés e téren szerzett tapasztalatait és azt, hogy mindez miért is hasznos és kifizetődő.

A jelentés felszólítja a kormányokat, a magánszektort, a civil társadalmat és az ügy más fontos érintettjeit, hogy egyesítsék az erőiket és találjanak megoldásokat, amelyekkel megerősíthetők a nemzeti oktatási rendszerek, illetve mindenki számára utat biztosítanak a hivatalos oktatásba, továbbá szavatolják az oktatás finanszírozását. Ezek nélkül a lépések nélkül azt kockáztatjuk, figyelmeztet a jelentés, hogy az oktatástól megfosztott mai menekült gyerekek elveszett nemzedékké válnak.

A menekültek oktatását érintő veszélyek korántsem csupán a koronavírus járványból fakadnak. Az iskolák elleni támadások rettenetes és egyre gyakoribb részei a mindennapoknak. A jelentés kiemeli az afrikai Száhel-övezetet, ahol az erőszak nyomán több mint 2500 iskola volt kénytelenek bezárni, miáltal 350 ezer gyermek tanulása vált lehetetlenné.

***

A jelentésről:

Az „Összefogással a menekültek oktatásáért” (Coming Together for Refugee Education) című anyag az UNHCR immár ötödik éves oktatási témájú jelentése. „Kimaradók” (Missing Out) címmel az első jelentés 2016-ban látott napvilágot, mégpedig az ENSZ Közgyűlésének a menekültekről és bevándorlókról szóló 2016. szeptemberi csúcstalálkozója előtt. A nemzetközi adományozókat arra szólította fel, hogy biztosítsanak több évet átfogó és kiszámítható finanszírozást a menekült oktatás számára. A „Hátrahagyva” (Left Behind) címet viselő második oktatási jelentést a szervezet 2017-ben adta ki, és abban azt sürgette, hogy az oktatást szerte a világon tekintsék alapvető fontosságú kérdésnek a menekültválságok kezelése kapcsán. A 2018-as harmadik jelentés, amely a „Megfordítani az esélyeket” (Turn the Tide) címet kapta, azt a fájdalmas számot tárta a világ elé, hogy szerte a Földön 4 millió gyermek nem járt iskolába. Míg a „Fokozzuk az erőfeszítéseket: Válságban a menekültek oktatása” (Stepping Up: Refugee Education in Crisis) címmel tavaly megjelent negyedik jelentés mindenekelőtt arra hatalmas arányú kirostálódásra világított rá, amely a középiskolák és az egyetemek, főiskolák, illetve a felnőttképzés egyéb intézményei közötti átmenet idején tapasztalható.

Az idei jelentés előszavát Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa írta, míg az Utószót Mohamed Salah, a Liverpool futball klub egyiptomi sztárja jegyzi, aki az idén lett a Vodafone Alapítvány és az UNHCR által 2013-ban életre hívott Instant Network Schools (Iskolák Közvetlen Hálózata) első nagykövete. A Hálózat célja, hogy mind a menekült gyermekeket, mind az őket befogadó közösségek gyermekeit bekapcsolja a minőségi oktatásba.