Kampányt indít az UNHCR, hogy 2024 végéig világszerte felszámolja a hontalanságot

2014-11-04 Genf, 2014. november 04. (UNHCR) – Az UNHCR ma útjára bocsátotta „I Belong” című, számos nemzetközi híresség és véleményformáló személyiség által támogatott világméretű kampányát, amelynek célja, hogy 10 éven belül megszüntesse a hontalanság problémáját a világban. A kampány elnevezése egyszerre utal arra, hogy egy olyan világhoz tartozunk, amelyben mindenkinek […]

2014-11-04

Genf, 2014. november 04. (UNHCR) – Az UNHCR ma útjára bocsátotta „I Belong” című, számos nemzetközi híresség és véleményformáló személyiség által támogatott világméretű kampányát, amelynek célja, hogy 10 éven belül megszüntesse a hontalanság problémáját a világban. A kampány elnevezése egyszerre utal arra, hogy egy olyan világhoz tartozunk, amelyben mindenkinek joga van az állampolgársághoz, illetve arra, hogy az állampolgárság mindenki számára biztosítja azt az alapvető lehetőséget, hogy tartozzon egy őt jogokkal felruházó és a számára védelmet nyújtó közösséghez.

A hontalanság, azaz amikor valaki nem rendelkezik semmilyen állampolgársággal, és így nem élvezheti az azzal járó emberi jogi védelmet, egy olyan romboló hatású jogi csapdahelyzet, amely milliókat sújt világszerte. Ám a cél, hogy felszámoljuk a hontalanságot, egyre elérhetőbbnek tűnik, miután az utóbbi időben drámaian megugrott azoknak az országoknak a száma, amelyek csatlakoztak az ENSZ két idevonatkozó egyezményéhez.

António Guterres, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa, Angelina Jolie, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának különmegbízottja és további húsz nemzetközi híresség és véleményformáló személyiség ma egy Nyílt Levelet tett közzé. Mint a dokumentum aláhúzza, 60 évvel az után, hogy az ENSZ először jutott egyezségre a hontalan emberek védelméről, „mára elérkezett az idő, hogy magát a hontalanságot megszüntessük”.

Legalább tízmillió ember hontalan ma a világon, és minden tizedik percben születik egy újabb hontalan kisbaba. Mivel ezek az emberek nem jutnak állampolgársághoz, az érintett országok a többségüktől azokat az alapvető jogokat és szolgáltatásokat is megtagadják, amelyek az állampolgáraiknak magától értetődően járnak.

„A hontalanság könnyen jelenthet olyan életet, amely során az érintettnek nélkülöznie kell az oktatást, az egészségügyi ellátást és a törvényes foglalkoztatás lehetőségét (…), nincs joga szabadon utazni, nincs sem jövője, sem semmi, amiben reménykedhetne” – fogalmaz a Nyílt Levél.

„A hontalanság embertelen. (…) Meggyőződésünk, hogy véget kell vetni ennek az igazságtalanságnak.”

Angelina Jolie, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának különmegbízottja az elsők között írta alá a Nyílt Levelet. „Hontalannak lenni annyit jelent, hogy neked és a gyermekeidnek nincs jogi értelemben vett identitásod, nincs útleveled, nem szavazhatsz, és alig vagy egyáltalán nincs lehetőséged tanulni. A hontalanság felszámolása orvosolná ezeket a rettenetes problémákat. Mi több, erősítené azoknak az országoknak a társadalmát is, ahol a hontalan emberek élnek, hiszen megteremtené a lehetőséget, hogy támaszkodjanak azok energiájára és a képességeikre. A világ kormányai számára ennek a kirekesztésnek a megszüntetése egyszerre kötelesség és lehetőség.”

A hontalanság többnyire az etnikai, vallási vagy nemi alapú diszkrimináció közvetlen következménye. Ma például 27 ország tagadja meg a nőktől azt a jogot, hogy a férfiakkal egyenlő módon adhassák tovább az állampolgárságukat a gyermekeiknek, amely jogi helyzet nyomán generációkon átívelő hontalansági láncok alakulhatnak ki. Mindemellett az is kimutatható, hogy a hontalanság, a menekülthelyzet és a régiós stabilitás szorosan összefüggenek egymással.

Az UNHCR kampánya egy olyan időszakban indul útnak, amikor egyre több jelét látni annak, hogy változóban van a nemzetközi hozzáállás a hontalanság kérdéséhez. Alig három esztendeje még alig száz ország volt együttesen a tagja a hontalanságról szóló két egyezménynek – az ENSZ keretei között 1954-ben aláírt A Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezménynek, illetve az 1961-es A Hontalanság Eseteinek Csökkentéséről szóló Egyezménynek. Mára viszont a csatlakozó országok száma elérte a 144-et, azaz közel járunk ahhoz, hogy a résztvevő országok kritikus tömeggé álljanak össze.

Az európai országok közül jelenleg 37 írta alá az 1954. évi egyezményt, míg az 1961. Évi egyezményhez 29-en csatlakoztak. Ugyanakkor előbbi aláírói közül továbbra is 12 európai ország hiányzik, míg az utóbbi a kontinens 20 országának csatlakozására vár még. Ami a világ egészét illeti, 2014. november 4-én az 1954-es hontalansági egyezménynek 83 ország, míg az 1961-es egyezménynek 61 ország volt az aláírója.

Vannak komoly eredmények. Az állampolgársági törvények módosítása Lettországban és Oroszországban például azt segíti elő, hogy a hontalanaság ne öröklődhessen generációkról generációkra, egyben hozzájárul a hontalan emberek számának csökkentéséhez. Az elmúlt néhány évben Moldova, Grúzia és Nagy-Britannia is csatlakozott azokhoz az országokhoz, amelyek a saját nemzeti kereteik között kialakították a hontalanok beazonosításának és védelmének a mechanizmusait. Mindezek ellenére sok még a teendő.

Európában a hontalanság legfőbb oka, hogy sok ember nem szerzett állampolgárságot a Szovjetunió, illetve Jugoszlávia felbomlása után. A helyet megoldása érdekében az érintett országoknak további jogalkotási és adminisztratív lépéseket kell tenniük.

Az Európa Tanács több ízben is cselekvésre szólította fel a tagországait a hontalanság felszámolása érdekében, az Európai Unió viszont egyelőre nem hallatja a szavát ebben a vitában. Egyelőre beváltatlan az a 2012-ben tett uniós ígéret is, hogy a még hiányzó EU-tagországok csatlakozni fognak az 1954-es egyezményhez, és megvizsgálják, miként lehetnének tagjai az 1961-es egyezménynek. Az új Európai Bizottság hivatalba lépése egy lehetőség, hogy végre rendezzék ezt a kérdést az Európai Unióban.

Az UNHCR felszólítja valamennyi európai államot, hogy csatlakozzon a hontalanság felszámolását célzó világméretű kampányához.

Ami a világ egészét illeti, a növekvő számú kiterjedt fegyveres konfliktus a hontalanság újabb hullámával fenyeget. Így például a Közép-afrikai Köztársaságban vagy Szíriában dúló háború milliókat kényszerített arra, hogy elmeneküljenek a hazájukból vagy az országukon belül belső menekültként keressenek biztonságot.

Menekült gyerekek tízezrei születtek elszakítva a hazájuktól, és az UNHCR szorosan együttműködik a befogadó országok kormányaival és egyéb szervezeteivel, hogy prioritássá emeljék ezeknek a gyerekeknek a születéskori regisztrációját. Az, hogy ezek a gyerekek egy idegen országban menekültként jönnek a világra, a szüleiknek nincsenek megfelelő személyi okmányaik, vagy éppen az édesapjuknak nemritkán nyoma veszett az otthonukban dúló konfliktusban, a többségük számára megnehezíti az állampolgárságuk bizonyítását.

Az UNHCR a United Colors of Benettonnal együttműködve alkotta meg az „I Belong” kampányt, amelynek célja, hogy felhívja a világ figyelmét arra, milyen egész életre szóló, pusztító hatással van a hontalanság az érintettek egész életére. A kampány elindítása után a Nyílt Levél mostantól egy online petícióvá alakul át egy vadonatúj internetes oldalon (http://ibelong.unhcr.org), ahol a célunk összegyűjteni 10 millió, a hontalanság tíz éven belüli felszámolását támogató aláírást.

Egyidejűleg az UNHCR ma közzétette Rendkívüli Jelentését a Hontalanságról, amely egyrészt rávilágít arra, hogy a jelenség milyen hatással van az egyes emberekre, továbbá megfogalmaz egy tíz pontból álló Globális Cselekvési Tervet a Hontalanság Megszüntetésére. Utóbbi egyszerre célozza napjainak jelentősebb válságainak a mielőbbi rendezését, illetve annak a szavatolását, hogy egyetlen gyermek se szülessen a jövőben hontalanként.

„A hontalanság olyan érzést kelt az emberekben, hogy a puszta létük is törvénybe ütköző” – mondta António Guterres. – „Itt a történelmi lehetőség, hogy 10 éven belül véget vessünk a hontalanság sorscsapásának, és emberek millióinak adjuk vissza a reményt. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elszalasszuk ezt az esélyt.”

Az elmúlt évtizedben a világ különböző országaiban megvalósított törvényi és politikai változások több mint 4 millió hontalan számára tették lehetővé, hogy állampolgárságot szerezzen vagy megerősítse azt. Így például a bangladesi legfelsőbb bíróság 2008-ban 300 ezer urdu nyelvet beszélő embernek engedte meg, hogy az ország állampolgárává váljon, amely döntés több nemzedéknyi reménytelenség végére tett pontot. Elefántcsontparton, ahol a hontalanság volt az évtizedes fegyveres konfliktus egyik alapvető oka, a 2013-ban elfogadott törvénymódosítások megnyitották az utat a huzamosan az országban tartózkodók előtt az állampolgárság megszerzése felé. Kirgizsztánban pedig 2009 óta több mint 65 ezer egykori szovjet állampolgár nyerte el vagy erősítette meg kirgiz állampolgárságát.

Az UNHCR biztos abban, hogy amennyiben megvan a kellő politikai akarat, meg lehet oldani a hontalanság problémáját. Mégpedig szemben számos olyan kihívással, amellyel a világ kormányai napjainkban szembenéznek, ez még a mi életünkben lehetséges.

Az UNHCR aláírásgyűjtő kampányához itt csatlakozhat: http://ibelong.unhcr.org

Megjegyzés:

Az 1954-es ENSZ-egyezmény aláíró államainak teljes listája itt elérhető: https://treaties.un.org/pages/ViewDetailsII.aspx?&src=TREATY&mtdsg_no=V~3&chapter=5&Temp=mtdsg2&lang=en

Az 1961-es ENSZ-egyezmény aláíró államainak teljes listája itt elérhető: https://treaties.un.org/pages/ViewDetails.aspx?src=TREATY&mtdsg_no=V-4&chapter=5&lang=en

Az Európai Unió 2012-es kötelezettség-vállalásának szövege itt elolvasható: http://www.unrol.org/files/Pledges%20by%20the%20European%20Union.pdf