Szíriai válság: az UNHCR a közös menekültügyi alapelvek alkalmazását kéri az EU-tól

2012-10-25 Tekintettel az Európai Unió tagállamaiba érkező szír menedékkérőkre, akiknek a létszáma egyelőre alacsony, de folyamatosan növekszik, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) emlékezteti az EU tagállamait annak fontosságára, hogy betartsák a közös európai menekültügyi rendszer alapelveit. Ezek közé tartozik a területhez és a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés biztosítása, a menedékkérelmek egységes elbírálása és a tagállamok közötti […]

2012-10-25

Tekintettel az Európai Unió tagállamaiba érkező szír menedékkérőkre, akiknek a létszáma egyelőre alacsony, de folyamatosan növekszik, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) emlékezteti az EU tagállamait annak fontosságára, hogy betartsák a közös európai menekültügyi rendszer alapelveit. Ezek közé tartozik a területhez és a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés biztosítása, a menedékkérelmek egységes elbírálása és a tagállamok közötti kölcsönös segítségnyújtás. Az Európai Unió most a gyakorlatban is megmutathatja, mit jelent a szolidaritás iránti elkötelezettsége.

Az Eurostat adatai szerint 2011 januárja és 2012 augusztusa között az Európai Unióba, valamint Norvégiába és Svájcba összesen 16.474 szír menedékkérő érkezett. A legtöbb szíriai menedékkérőt az alábbi országok fogadták: Németország (5.515 fő), Svédország (2.506 fő), Svájc (1.405 fő),  Ausztria (972 fő), Egyesült Királyság (912 fő), Dánia (908 fő) és Belgium (796 fő). A többi országban jelentősen alacsonyabb a szíriai kérelmek száma. 

Az EU délkeleti határán, Bulgáriában és Romániában az utóbbi negyedévben emelkedett a szír menedékkérelmek száma, noha Közép-Európa-szerte még mindig alacsony: az idén eddig összesen 524 szíriai menedékkérőt regisztráltak a térség államai. Júliustól szeptemberig 114 szír állampolgár kért menedéket Bulgáriában, így az idén benyújtott kérelmek száma elérte a 183-at. A frissen érkezett szírek többsége a pastrogori átmeneti központban kapott szállást. Ezt a nyitott központot szabadon elhagyhatják, de a hideg idő közeledése sokukat aggasztja. Naponta kb egy eurónak megfelelő összeget kapnak élelemre, és két kilométert kell gyalogolniuk a legközelebbi boltig.

Romániában 195 szír állampolgár kért menedéket az idei év első kilenc hónapjában, közülük 100-an az elmúlt három hónapban. Legtöbbjük a Galatiban, Bukarestben és Temesvárott található befogadóállomásokon lakik. Nem tartják őket fogva, de az országban élő többi menedékkérőhöz hasonlóan kevesebb, mint napi egy euróból kell megélniük. 

Közép-Európa más államaiban nem változott a szír kérelmezők száma, vagy ha nőtt is, a növekedés nem jelentős. Magyarországon 78, Lengyelországban 20, Szlovéniában 13,  Szlovákiában 3 és Csehországban 23 szír kérelmezőt regisztráltak 2012 januárjától szeptemberig.

Noha valamennyi tagállam elvégzi a szír menedékkérelmek elbírálását, ám a védelem különböző formáinak értelmezése, a kérelmezőknek adott jogi státuszok, valamint az ellátási típusok jelentősen eltérnek az egyes tagállamokban. Görögországban például a menekültügyi rendszer a legtöbb menekült védelem iránti szükségletét képtelen ellátni. Az Európai Unió keleti határain bizonyos államokban a szír kérelmek elutasítási aránya meghaladja az 50 százalékot. Továbbá némelyik országban a szír kérelmezők valódi védelem (menekült státusz) helyett inkább csak a kiutasítás elleni védelemben részesülnek. Éppen ezért fennáll a veszélye, hogy ha a védelemre szoruló emberektől megtagadják a védelmet, amelyre az EU és nemzetközi jog szerint is jogosultak lennének, akkor kénytelenek lesznek továbbmenni (általában más EU tagállamokba). 

Közép-Európában, Románia kivételével, a legtöbb szíriai kiegészítő védelemben részesül, amely a menekült státusznál kevesebb jogot biztosít nekik. Magyarországon menekült státuszt egy szíriai kérelmező sem kapott az idén, a hatóság a 78 kérelemből 8 esetben oltalmazott státuszt (kiegészítő védelem), 15 esetben pedig befogadott státuszt (a visszaküldés tilalma) adott a kérelmezőknek. Viszonylag nagy létszámú szír kérelmező kérelmét a hatóságok teljesen elutasították, és semmilyen fajta védelmet nem nyújtottak nekik – ez az idei év első kilenc hónapjában Bulgáriában 25, Magyarországon 51, Romániában 60 kérelmezőt érintett.

A szíriai válság menekültjeinek döntő többségét Irak, Jordánia, Libanon és Törökország fogadta be – ezen országokben összesen 343.871 szír állampolgárt tartanak hivatalosan nyilván, mint menekültet, illetve ennyien részesülnek valamilyen támogatásban. Az Európai Unióba viszonylag kevés szír menekült érkezett: az elmúlt 18 hónapban kevesebb, mint 20.000 szír menedékkérelmet regisztráltak.

Mivel a szíriai válság folytatódik, szükséges lenne tagállami szinten felkészülni az újabb menedékkérők esetleges érkezésére. Az EU szintjén szintén indokolt lehet az Ideiglenes Védelemről szóló Iránymutatás (Temporary Protection Directive) alkalmazása, valamint egyéb megoldások keresése, amennyiben a helyzet megkívánja. Mindenkor garantálni kell a menedékkéréshez való alapvető jog biztosítását.

Az Európai Unió és a tagállamok a szíriai regionális válságkezelési műveletek legfőbb támogatói. A szír válság kezelésében összehangolt módon vesz részt 52 ENSZ-szervezet és civil szervezet, amelyek segítik a szír menekülteket Jordániában, Libanonvan és Törökországban. A válságkezelést célzó nemzetközi akció költségvetése eléri a 487,9 millió dollárt. A szükségleteknek jelenleg 29 százalékára van meg a fedezet. Az EU idáig 8 millió euróval támogatja a programot, és várhatóak további támogatások is az Uniótól. Egyes tagállamok önállóan is fölajánlották segítségüket (Magyarország nemrégiben például 20.000 eurót, a jordániában élő szír menekültek részére). Azonban további támogatásra van szükség a szír menekültek sürgető szükségleteinek ellátására. VÉGE

További információ:

Brüsszel (EU-val kapcsolatos kérdésekben): Melita Sunjic, mobiltelefon: +32 473 17 23 58  

Amman (Szíriával kapcsolatos, általános kérdésekben): Ron Redmond (regionális szóvivő) mobil: +962 79 982 5867

Genf: Sybella Wilkes, mobil: +41 79 557 91 38