Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága beavatkozást sürget a hajléktalan menekültek érdekében

2009-12-10 Budapest, december 18. – Az ENSZ menekültügyi szervezetének budapesti képviselete drámai felhívást intézett a kormányhoz és Budapest főpolgármesteréhez, sürgős intézkedéseket kérve a főváros utcáin élő hajléktalan menekültek megsegítése érdekében. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) felmérése szerint mintegy 20 és 50 közé tehető azoknak a különösen veszélyeztetett személyeknek, főleg szomáliaknak […]

2009-12-10

Budapest, december 18. – Az ENSZ menekültügyi szervezetének budapesti képviselete drámai felhívást intézett a kormányhoz és Budapest főpolgármesteréhez, sürgős intézkedéseket kérve a főváros utcáin élő hajléktalan menekültek megsegítése érdekében. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) felmérése szerint mintegy 20 és 50 közé tehető azoknak a különösen veszélyeztetett személyeknek, főleg szomáliaknak a száma, akik az utcán töltik az éjszakát, egy-egy éjszakára hajléktalan szállón vagy jószívű ismerősöknél húzzák meg magukat.

„Két szempontból is foglalkoznunk kell ezzel a problémával” – mondta Gottfried Köfner, az UNHCR közép-európai regionális képviselője. „Először is, a mostani hideg idő beálltával azonnal megoldást kell találnunk a Magyarországon tartózkodó szomáli menekültek lakhatási problémájára. Másodszor, a hatóságoknak át kell tekinteniük a menekülteket integráló rendszer hiányosságait, amelyek következtében ezek az emberek ilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Gyakorlatilag meg vannak fosztva annak a lehetőségétől, hogy munkahelyet találjanak, otthont teremtsenek és méltó emberi élet élhessenek Magyarországon.”

Gottfried Köfner levelet intézett Bajnai Gordon miniszterelnökhöz, Demszky Gábor főpolgármesterhez és Végh Zsuzsannához, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójához, arra kérve őket, hogy a téli időszakra állítsák le a kilakoltatásokat a menekültellátó intézményekből, és hogy hozzanak létre egy munkacsoportot a magyarországi menekültek lakáskérdésének megoldására.

A Magyarországon menekült státussal rendelkező szomáliaiak hajléktalanságára a közelmúltban derült fény, amikor az UNHCR a menekültek és menedékkérők helyzetének éves felmérését végezte. Ezt a felmérést az idén ötödik alkalommal végezte a szervezet, feltérképezve az életkorbeli, nemi, sokszínűségbeli esélyegyenlőséget Közép-Európában.

A felmérés adatai szerint Magyarországon mintegy 20 és 50 közé tehető azon elismert menekültek száma, akik megfelelő lakás híján szabad ég alatt vagy ideiglenes szálláshelyeken alszanak. Ezek a személyek nem jutnak elegendő ételhez és közülük sokan egészségügyi gondokkal is küszködnek. A magyar nyelv megfelelő ismeretének hiánya megakadályozza őket abban, hogy megfelelő munkát találjanak. Különösen ki vannak téve zaklatásoknak és rasszista támadásoknak, sőt, néhány nő esetében szexuális visszaéléseknek is.

A hajléktalan menekültek életútjai szinte teljesen megegyeznek: miután megkapták az oltalmat, jelentő státuszt, egy időre a bicskei integrációs állomásra kerültek. A magyar nyelvoktatás, amelyben ott részesültek nem bizonyult elégségesnek, és a tanácsadás sem, hogy munkát és lakást találva önellátóvá váljanak. Azt is tudomásul kellett venniük, hogy nincs lehetőségük Magyarországra hozni a családtagjaikat. Így az önállósodás és a szeretteikkel való együttlét hiányában sokan úgy döntenek, hogy túlélési stratégiaként egy másik Európai Uniós országba költöznek.

Amint a hatóságok látókörébe kerülnek ezekben az országokban, visszatoloncolják őket, mivel Magyarország felelős a nemzetközi védelmükért. Visszatérésük után azonban már sokuknak nem jár az integrációs támogatás és jótékony adományokból élnek, sokszor az utcán, amíg el nem kezdik nekik folyósítani a havi 28 500 forint szociális támogatást.

„Még azokat a menekülteket is kilakoltatják egy év elteltével Bicskéről, akik soha sem hagyták el az integrációs állomást, függetlenül attól, hogy van-e hova menniük. Ez ebben az évszakban életveszélyes lehet” – emelte ki Köfner. Ezzel a gyakorlattal ellentétben a magyar állampolgárokat kilakoltatási moratórium védi a téli hónapokban.

A közép-európai regionális képviselő szerint nem elég a téli hónapokban segíteni a menekülteket. „Szívesen bocsátjuk tudásunkat és szakértelmünket a magyar kormány rendelkezésére egy olyan integrációs rendszer kidolgozása érdekében, amely segíti a menekültek önellátásának és önállóságának kialakítását, ezzel is hozzájárulva a magyar gazdaság erősödéséhez és a kulturális sokszínűséghez” – tette hozzá Köfner.

Melita H. ŠunjićUNHCR Budapest