Az UNHCR Magyarországon
Az UNHCR Magyarországon
Miután 1998-ban hatályba lépett a földrajzi korlátozást megszüntető menedékjogi törvény, a Főbiztosság tevékenységének középpontjába a nemzeti menekültügyi jogszabályok és intézményrendszer fejlesztésének támogatása került. Az UNHCR ezután nagyobb energiát fordított a menekültügy és a migráció területén tevékenykedő kormányzati és civil szervezetek kapacitásának növelését célzó programokra.
Ma a szervezet magyarországi irodája az UNHCR Közép-Európai Regionális Képviseletének keretei között működik. A budapesti székhelyű Regionális Képviselet a térség nyolc államában fejti ki tevékenységét: Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában.
Magyarországi tevékenységével az UNHCR a következő célokat kívánja megvalósítani:
- Biztosítani a menedékkérők számára a lehetőséget, hogy hozzáférjenek a biztonságos magyarországi területhez az EU külső határai mentén (a magyar – ukrán, - szerb illetve – horvát határon) és benyújthassák menedékkérelmüket,
- Elérni, hogy a befogadás és az ellátás körülményei megfeleljenek az elvárt színvonalnak úgy a befogadó állomásokon, mint a menekültellátó rendszer többi intézményében, valamint, hogy az ott tartózkodó menedékkérők és menekültek tiszteletteljes bánásmódban részesüljenek, amely figyelembe veszi az életkorukból, társadalmi nemükből és sokszínűségükből fakadó különleges szükségleteiket,
- Biztosítani a tisztességes és hatékony menekültstátusz-meghatározó eljárást, valamint azt, hogy a nemzeti jog előírásai és a menekültstátuszt megállapító hatóságok tevékenysége összhangban legyen a mérvadó nemzetközi normákkal és színvonallal,
- Megtalálni a megfelelő tartós megoldást a menekültek számára, beleértve a hatékony integrációs és áttelepítési mechanizmusok kiépítését és különösen egy olyan befogadó társadalmi légkör kialakítását, mely elveti a rasszista és xenofób megnyilvánulásokat.
Kevesen tudják, hogy az UNHCR mandátuma a menekültek és belső menekültek védelmezése és támogatása mellett kiterjed az állampolgárság nélkül élő hontalan személyek oltalmazására is. Habár Magyarországon nem élnek jelentős számban hontalanok, az UNHCR figyelemmel kíséri helyzetüket és erőfeszítéseket tesz számuk további mérséklése érdekében.
Mindezen célok elérése érdekében az UNHCR szoros kapcsolatokat ápol és együttműködik a kormányzati és civil szféra érdekelt szereplőivel. Ez az együttműködés számtalan formát ölthet, beleértve a közös projektek megvalósítását, kölcsönös oktatást és regionális tanulmányutakat, közös felméréseket és tanulmányokat, valamint közösen szervezett figyelemfelkeltő rendezvényeket. Egyes esetekben formális megállapodás is alátámasztja az együttműködést, ennek egyik kiemelkedő példája az UNHCR, a Határőrség és a Magyar Helsinki Bizottság által 2006-ban aláírt, határmegfigyelésre vonatkozó háromoldalú megállapodás.
Magyarországi tevékenységünk
Text and media
Körülmények
Az UNHCR 1989-ben nyitotta meg irodáját Budapesten, abban az évben, amikor Magyarország – a közép-európai államok közül elsőként – csatlakozott az ENSZ 1951. évi menekültügyi egyezményáhez. Az ENSZ menekültügyi szervezete az első időszakban arra koncentrált, hogy Magyarország kormányát segítse a genfi egyezménnyel összhangban lévő nemzeti törvények megalkotásában, valamint a menekültügyi infrastruktúra kiépítésében. A szervezet emellett a romániai és jugoszláviai menekültek és menedékkérők kezelésében is támogatta az országot. Mandátumának megfelelően az UNHCR a menedékkérelmek elbírálásában is részt vett, mivel Magyarország az első időszakban földrajzi korlátozással csatlakozott az 1951. évi egyezményhez, nevezetesen az ország saját hatóságai csak európai menedékkérők esetében vizsgálták, hogy teljesülnek-e a menekültstátus kritériumai. Miután 1998-ban Magyarországon hatályba lépett a földrajzi korlátozást eltörlő menekültügyi törvény, az UNHCR tevékenységének középpontjába a nemzeti menekültügyi jogszabályok és intézményrendszer fejlesztésének támogatása került. Az UNHCR ezt követően nagyobb energiát fordított a menekültügy és a migráció területén tevékenykedő kormányzati és civil szervezetek kapacitásának növelését célzó programokra. 1997-ben a nem európai menedékkérők menekültstátuszának meghatározását átvette az UNHCR-től a magyar állam.
Projektek és tevékenységek
Magyarországon az UNHCR egy 2006 decemberében kötött háromoldalú megállapodás alapján a Határőrséggel és a Magyar Helsinki Bizottsággal együttműködve részt vesz a határellenőrzésben.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a magyar állam a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeinek megfelelően engedje be az orszőg területére a menedékkérőket, illetve biztosítson a számukra hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz, amely törvényes, igazságos és transzparens folyamat végén születik döntés arról, hogy valaki jogosult-e az országban a menekült státusra, azaz a nemzetközi védelemre.
Az AGDM-stratégia keretében az érintettek részvételével zajló felméréseken keresztül az UNHCR rendszeresen figyelemmel kíséri Magyarországon a befogadási körülményeket.
Az integráció tekintetében az UNHCR ösztönzi és támogatja a kapcsolódó gazdasági, szociális, oktatási és foglalkoztatási politikák felülvizsgálatát és fejlesztését, annak érdekében, hogy a nemzetközi védelmet élvező kedvezményezettek könnyebben beilleszkedjenek a magyar társadalomba.
A hontalanság kérdéskörében az UNHCR ösztönzi és támogatja azon előírás eltörlését, mely szerint ma Magyarországon csak azok vehetnek részt hontalanság megállapítását célzó eljárásban, akik törvényesen tartózkodnak az országban. Az eljárás, amelyet még 2007-ben dolgozott ki a magyar állam konkrét védelmi mechanizmusokkal együtt, követendő gyakorlatnak számít nemzetközi viszonylatban. Ennek ellenére szükséges a nemzeti törvények és gyakorlatok módosítása a hontalanná válás megelőzése és a hontalanok számának csökkentése, ezen keresztül pedig a hontalanság eseteinek csökkentéséről szóló 1961. évi ENSZ-egyezmény követelményeinek teljesítése érdekében.
A Főbiztosság köztájékoztatási tevékenységének középpontjában az áll, hogy különböző médiaorgánumokon és az interneten keresztül felhívja a magyar társadalom figyelmét a menekültek és menedékkérők nehéz helyzetére, azokra az okokra, amelyek otthonuk elhagyására késztetik ezeket az embereket, valamint a menekültek beilleszkedéssel kapcsolatos szükségleteire. A szervezet további célja az elmúlt években felerősödött idegengyűlölet elleni küzdelem.